Ha gyanakodnál, hogy az egyik gyereked nem tőled van, csináltatnál apasági tesztet?

Te sosem szeretted ezt a gyereket, és az anyját sem.

"Ha nem az enyém akkor azonnal válás + egy akkora pofon az asszonynak,hogy a fal adja a másikat. A kissebbik fiút meg elveszem tőle." Tehát nem nevelted volna tovább, és a testvérétől is elszakítottad volna. Aha, marhára szereted. :-(

"Sajnálom a nagyobbat is, de ha nem az enyém nem leszek balek felnevelni és tűrni hogy aki egyszer megcsalt bàrmikor máskor is megcsalhat."

Ezzel nincs is baj, de egy szóval sem írsz arról, hogy ugyanúgy törődnél vele továbbra is, csak most már tudjátok, hogy nem a tiéd. Nem a válással van itt a baj, te is érzed, hanem hogy ővele többé nem lenne szeretetteljes kapcsolatod.

"Reménykedem persze hogy az enyém,de nem látok rá sok esélyt." Tehát még megérzés alapon sem tudtad őt elfogadni. És a feleségedben sem tudsz bízni, de csináltál neki két gyereket. Annyira szánalmas vagy....

Heppy end..most már akkor megnyugodhatsz.

Valahol meg tudlak érteni, én se szívesen nemvelnék egy megcsalásból született gyereket, még ha a gyerek nem tehet róla sem...Ha van rá esély, hogy saját gyereket neveljen az ember,miért neveljen egy idegenét.

Persze azért nem dobnám el emiatt...és más helyzet van az örökbe fogadás esetén is.

Ha a kérdező ettől megnyugodott, ti miért ítélitek el?Senki se tudna kétségek közt élni...

Nyugodtan le lehet pontozni, de ez a véleményem.