Ti élnétek házasságban egy olyan emberrel, akinek az égvilágon semmi humorérzéke nincs?

ember, nem is mindenki tamad teged, meg nem feltetlenul vedik a noket, csak probaljak mondani neked, hogy talan nem teljesen ugy viselkednek kollegakkal, mint a barataikkal, parjukkal. tudod, a kollegakat nem valogathatjak meg, mig a munka kivuli barati koruket igen. :)

en nehezen nyilok meg emberek fele es sajatos humorerzekem van. ebbol az kovetkezik, hogy nem vagyok a legszocialisabb. ez igazabol ahhoz vezetheto vissza, hogy sulis koromban folyamatosan bullying aldozata voltam, barmit csinaltam, lestek, mibe kothetnek bele vagy miben szegyenithetnek meg. szoval en rossz ember vagyok, ha ezek utan mar nem merek emberek fele nyitni, hogy utana megint nevetseg targyava tegyenek? gondolkozz kicsit. nem ismered oket sem.

es tenyleg, sajat peldambol kiindulva, gondolom engem is egy fap*nanak gondolnak azok, akik nem ismernek, de vannak barataim, akiket en valasztottam, akikkel mindig szakadunk a nevetestol, egyszeruen barmit csinalunk, mert annyira azonos a mi kis sajatos humorerzekunk.

na, ehhez mit szolsz, hogy emberek mashogy viselkednek kulonbozo emberekkel? :D

Hát, biztos szépek. A férfiak szemében az előbb van mint a belső értékek.

Én semmiképpen nem tudnék humortalan emberrel együtt lenni, de én nő vagyok, nekem nem számít hogy ki hogy néz ki, csak az hogy megnevettessen és kedves legyen.