Szerintetek ez önzőség? Vagy ilyenkor mi a megoldás?

Arról van szó, hogy én jobban szeretek utazni, elmenni valahova, a párom nem nagyon. Pontosabban elmegyünk helyekre de csak városon belül, azon kívül még nem voltam vele sehol. Először mondtam neki, hogy én nem értem miért nem megy, hogy nem akar és mondta, hogy ő meg azt nem érti aki folyton menne. Végül mondtam, hogy én szívesen elmennék vele úgy hogy egy napra, az nem sok idő, de arra jó, hogy valami programot csináljunk. Végül ebbe valahogy belement, már tervezgettünk, hogy mi érdekelné őt is meg engem is. Szerintem ha megtalálom azt a programot ami érdekli őt is, meg ha egyszer elmegy velem és tetszik neki, akkor lehet jobban menne később is.

Szerintetek egy ilyennek biztos szakítás a vége? Igazából ha más bajom nincs vele, mert amúgy jól érzem vele magam és működik a kapcsolatunk, akkor nem hagynám el emiatt. Mit gondoltok, ha eljönne velem de főleg azért mert én mondtam neki, és miattam jön el, az önzőség részemről? Azt mondtam, hogy ha egyszer megpróbáljuk és nem tetszik, legfeljebb nem kell újra szóval nem akarom ráerőltetni de szeretném ha legalább egyszer megnézné milyen együtt elutazni valahova.

Munkája miatt kellett már utaznia, de elmondása szerint azt is nehezen bírta ki, meg azért ment, mert muszáj volt. (egy egy napos út volt az is) Én meg ezzel úgy vagyok, hogy bár az muszáj volt hisz munka, attól még ha amiatt megcsinálta, az én kedvemért is megtehetné. Legalább egyszer vagy kétszer.