Még szeretsz szűz lenni? Ha megkérlek írsz valós indokokat?

Utálok az lenni.

Az a baj, hogy komoly kapcsolatot szeretnék, de túl nagy a szexuális vágy bennem és leértékelődnek az érzelmek emiatt. Szóval sosem értem meg magam a nőkkel.

Próbálkozok de mindig érzelmetlennek tartanak.

Ha meg csak szexet akarnék, hogy feloldódjon, akkor meg az üt be, hogy férfi vagyok és millió másik férfi keres nőket rajtam kívül szexre és kereslet/kínálat miatt nem jut.

Így nem érdekel az egész párkapcsolati téma. Amikor csak tudok mással foglalkozom, le próbálok szokni a pornóról, meg mindenről. Meg nem is akarok nőt látni, hogy vonzalom se alakuljon ki.

Ki kell lőni az agyam valamivel mert egyik oldalra sem illek be.:D

Én sajnos már nem vagyok az, de sokat megadnék azért, hogy visszacsináljam...

Szerettem szűz lenni, mert azzal tudtam azonosulni, soha nem éreztem emiatt gáznak magamat, nem úgy, mint most. Most nagyon szégyellem magamat. :(

Nagyon diszfunkcionális gondolat ez az "elsőre telitalálat" dolog. Nincs olyan dolog az életben, ami hosszútávon működőképes tapasztalat hiányában. Legyen szó vállalkozásról, életvezetésről, sport vagy bármilyen karrierről, befektetésről, tanulásról, hozzáállásról, párkapcsolatról. Olyan van, hogy együtt értek meg egymás mellett. Mint életre szóló barátságok, vagy épp gyereknevelés. De felnőtt fejjel, annyira sok változóssá válik a dolog hogy képtelenségbe torkollik.

Az ártatlanság egyáltalán nem ciki dolog. Még csak kellemetlennek sem találom. Viszont erősen fennáll a veszélye annak, hogy később csalódjon és megbánja az ember. A sok elszalasztott évet, a lehetőségeket, a tapasztalatszerzés, a sikerek és bukások örömét. Mikor harcba kell szállni azon félelmetes gondolattal, hogy csak ő volt egész életedben. Mint mikor megkóstolsz felnőtt fejjel egy új ételt, amit addig sosem és rájössz, hogy hogyan tudtál enélkül élni ezidáig. Ez is ehhez hasonló. És lehet, hogy az az étel néhány évvel korábban még egyáltalán nem jött volna be. Az ember változik, érik, tapasztal. Úgy ahogy a szükségletei is változnak.

Bár eltorzult már a szemléletem, de ha erőt veszek magamon, szerintem engem sem zavarna ha még mindig az lennék. Kicsit kevesebbnek érezném magam, de az sem a szexualitás miatt adódnak, inkább a kapcsolatok miatt. A legjobb élményeim eddig a másik nemhez voltak köthetők. Nem a szexhez, nem a szerelemhez. En bloc a másik nemhez. A párkapcsolathoz magához. Pedig van néhány diplomám, megéltem néhány munkahelyet, barátaim is vannak gazdagon, de akkor is.