Súlyos depressziósan, pánikbetegséggel ne álmodjak kapcsolatról?

Ha kezelteted és többé-kevésbé tünetmentes akkor lehet szó párkapcsolatról, de nem leszel könnyű eset.

10 évet éltem ilyen nővel, nem mennék bele még egyszer, mag volt a pokol.

Teljesen lehúzott a végére, magnem nekem is psziciáter kellett, és volt 1-2 év mire vissza tudtam állni a normál kerékvávásba.

Tegyél ellene, kezelésre gondolok. Mondom is, hogy miért, tapasztalatbol beszélek.

Ez a probléma egy erös kapcsolatot nem tesz tönkre. Ha mély a szeretet, összetartás, akkor a párod kitart melletted, amig gyogyulsz, javulsz. De.

Elinditani igy egy kapcsolatot majdnem lehetetlen. Egy friss párkapcsolat nem szolhat erröl -de ez nem a te hibád, egyszerüen ilyen az éket-. az a felhőtlen boldogság idöszaka. senki nem kezd valakivel, akinek ilyen sulyos, mindent befolyásolo problémája van. szoval elöször kezelés, javulás, aztán párkeresés.

Ha rendszeresen jársz vele akár pszichológushoz, akár orvoshoz, és ha kell, szeded a gyógyszert, de legalább teszel érte, hogy normális életet élj, akkor nyugi. :)

Viszont ha teljesen telibeszarod, és egyszer tök boldog vay, amúgy meg meg akarod magad ölni vagy csak ki sem mozdulsz az ágyból, felejtsd el.

El kell hagyni a legális drogaidat (értsd nyugtató, altató) és mindjárt megszűnik a pánikrohamnak vélt elvonási tüneted.

A depressziónak meg oka van, át kell élni a gyászt, elengedést, nem elfojtani gyógyszerekkel.

Volt 1-2 ilyen rokonom, egyáltalán nem segített rajtuk semmiféle szer szar, viszont totális zombit csinált belőlük, és mind azt hitte, hogy az ingerlékenysége, pánikrohama, stb...ő maga, holott a gyógyszer mellékhatása volt.

Ennyit erről, de szerintem ezt már leírtam....