Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy hagyjak el valakit, akit szeretek, de "muszáj"?
Lassan 1 éve vagyunk együtt, távkapcsolatban. 27N vagyok, ő 39F, és van egy gyereke is az előző házasságából. Tőlem 2 órányira lakik repülővel, kb. 10-14 naponta tudunk hétvégére találkozni. Idáig nagyon jól elvoltam így, nem stresszeltem semmin,nagyon jól megvoltunk, rengeteg élménnyel gazdagodtam vele. Előtte egy igen rossz kapcsolatból léptem ki, még orvoshoz is kellett fordulnom utána, és tartok tőle, hogy most is ez vár rám, ha vége.
Egy múltkori veszekedés hatására tudatosult bennem, hogy megy az időm, és mi lesz velem,"öreg" vagyok, szeretnék családot stb. Talán erre 2-3 év múlva nyitott is lenne, viszont a fő probléma, hogy képtelen lennék ide kiköltözni a családom miatt, nem megy egyszerűen, szeretem a hazámat, ő pedig nem jöhet el a gyerek miatt, illetve anyagiak miatt sem, így max én jöhetnék. Sajnos ez tényleg így van.
Megpróbáltam elhagyni józan ésszel, neki is elmondtam a fentieket, de egyszerűen nem ment, mert vannak érzéseim, holott minden külső tényező a távolság, kortól kezdve ellene szól. Ő nagyon megértő volt, és azt mondta, hogy tudja milyen fontos nekem a családom, de nem tudna a helyemben addig kilépni, amíg szeretjük egymást, még várjak, ha véges, ha nem.
Már fizikai tüneteim is vannak, szorongok rengetegszer, pánikolok erősen, hogy mikor jön el újra az idő, amikor tényleg el kell hagyni egymást, mert fenti dolog miatt ez így véges lesz, tudom.
Utálom, hogy ilyen gyenge vagyok, de hogy lehet elfelejteni/hagyni valakit, ha szereted? Hogy ne legyen lelkiismeretfurdalásom, hogy engedhetném el, ha a szívem mást mond egyelőre? Alapból is érzelmileg labilis ember vagyok kicsit, nehezen döntök,ragaszkodom a szeretethez. Párkapcsolatfüggő nem vagyok, mert, aki nem fontos, el tudom hagyni, és nem keresek utána szándékosan senkit rögtön.
Sokan mondják, hogy adjam át magam a pillanatnak, élvezzem ki, amíg lehet, de én félek, hogy kifutok ennyi idősen az időből, mire ennek vége, feldolgozom nagyon nehezen, és újra találok valakit, akit nem kell többé elengednem. Borzalmas érzés ez, hogy egy ilyen dolog áll az utamba annyi szenvedés után megint.
válasza:Szerintem költözz ki hozzá.
10-14 naponta a szüleidet is meg tudod látogatni. Sajnos őket hiába nézed, nem velük fogsz családot alapítani.
válasza:Az a baj rosszul gondolkozol, neked jelen pillanatban fontosabbak a családtagjaid, mint te magad és a választott párod akivel (elvileg) jól megvagytok....
Döntened kell mit akarsz "anyád" közelében lenni vagy leszakadni róluk és elkezdeni a saját felelős életed és családot alapítani. Igen az óra ketyeg... Ezért kellene előre nézni és nem hátra!
Ha minden adott azzal a férfival, akkor válaljatok gyereket, és költözz oda, ne bonyolítsd túl.
Személy szerint én sem akartam soha külföldön élni, mégis itt vagyom. Életem legjobb dolgai történnek itt velem. Pedig én csak munka miatt jöttem ki, és még párom sincsen itt...
Lehet depizni meg szomorkodni, kifogásokat keresni, hogy így távolság úgy távolság....meg lehet lépni egy nagyot! Te döntesz!
válasza:"szeretem a hazámat"
Nekem ebből nem az jön le, mint a többi válaszolónak, hanem az is benne van, hogy nem csak a családod, a megszokott életkörülményeid is hiányoznának. Abszolút megértelek, én is jártam így, bár nem volt ekkora távolság köztünk, "csak" 200 km. Vége lett, hiába szerettük egymást, egyikőnk sem mert akkorát lépni, hogy a jó állását és a családját, valamint az életterét otthagyja.
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:Én simán elköltöztem 1000km-re a páromhoz... miért?
Mert Ő a jövőm, az életem, a KÖZÖS, leendő családom.
A rokonaim, apám felneveltek, taníttattak, de ők is azt akarják, hogy boldog legyek (noha szemembe csak a bántást kaptam nagyon sokáig), és ha az két országgal arrébb van, akkor is támogatnak és szurkolnak, hogy sikerüljön.
Szeretem őket a magam módján, de a párom nyomába nem érhetnek, Magyarország meg annyira semmit nem jelentett nekem, hogy örültem is, hogy végre leléphetek onnan.
Neked itt döntened kell, szerintem költözz ki, éljetek együtt, és úgyis kiderül, hogy megy.
29n
válasza:De te 27 évesen (én is pont ennyi voltam, mikor költöztem) nem vagy érett rá, hogy otthagyd az eddigi családodat, ahogy olvasom.
Ez esetben szakíts, keress otthon partnert, nekem nem volt opció, mert tudtam, hogy ÉRTE a világ végére is elmegyek, ha kell, mert szeretem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!