Ti mit reagalnatok ha a baratnotok beteg lenne?

Én férfi vagyok és egyetemistaként én is voltam pontosan ilyen helyzetben. A gyógyszereket rendesen szedtem és együttműködtem az orvossal. Két barátnőm is emiatt hagyott el. Azt nem tudom, hogy téged elhagynak-e de azt hiszem a férfiak sem különbek mint a nők.

Ha megengeded javasolnék valamit ami nekem segített. Soha ne várd azt hogy a gyógyszer vagy más megoldja a problémáidat. A gyógyszer csak elnyomja a tüneteket, amint abbahagyod a szedést egy idő után visszaeshetsz. Csak magad oldhatod meg a gondjaidat, ehhez másoktól csak figyelmet és türelmet kérhetsz. A gyógyszer szedése közben próbálj változtatni a gondolkodásodon, próbáld elcsípni azokat a gondolatokat amelyek fájdalmat okoznak. Ne próbáld elnyomni csak vedd észre. Csak azt az egyszerű kérdést tedd fel magadnak amint elkalandoznak a gondolataid, hogy jó-e ez neked? Légy türelmes magaddal, szeresd magadat. Ha el is hagynak nem a világ vége. Ne személybe kapaszkodj hanem próbáld újraépíteni a gondolkodásodat és az érzelmeidet, növelni az önbizalmadat. Ne fáraszd ki magadat értelmetlen dolgok elemzésével. Bármilyen fájdalmas dolgot le lehet zárni ezzel: Ez van és kész, tervezek valami jót magamnak.

Meg lehet csinálni apró lépésekkel. Nekem sikerült, neked is menni fog.

Ha igy folytatod elfog hagyni, csak ido kerdese. Egy normalis ember ezt nem birja hosszutavon, leszivod az energiajat, az eletkedvet.

Engem is elhagyott ezert a "parom" aztan meg is mondta, hogy en sose leszek "normalis". Mondjuk arra rajottem, hogy nem fer mas emberre ratenni ezt a "terhet"

#14 igen, vallalom! 😉

Ha te is megelted es atelted ezt. Ha atelted volna tudnad...de igy csak a levegobe beszelsz. Mielott kijelenteseket teszel vizsgald meg, hogy van-e mogotte tartalmad, tudasod, utana fogd a kis ujjaid es irj valaszt.

Szia 😉

Képzeld, zsenikém, átéltem, sőt átélem. Tudom, miről van szó. Sokat elmond rólad, hogy az első következtetésed ennyire hibás.. De ha ezek után is még ennyire biztos vagy magadban, adj meg a kérdezőnek privátban elérhetőséget, név, cím, ilyenek, és állj oda a családja elé, hogy 'szevasztok, egy noname senki vagyok egy noname oldalról, és majd én meggyógyítom a lányukat, ne hallgassanak az orvostudományra'. Ha nem teszed, egy gyáva hazug féreg vagy ezek után.

Kérdező, majd számolj be pls, tartja-e a szavát.

Csak a saját tapasztalataimat tudom leírni:

Volt pár húzós évem (családi gondok, halálesetek, munkahelyhiány stb), amikor ömlesztve jött a sz@.r. Nem tudtam feldolgozni olyan gyorsan ahogy kellett volna és pánikbeteg lettem. Híztam 10 kilót, nem tudtam kimozdulni otthonról, nem tudtam emberek közé menni, mert rámjöttek a rohamok. Aztán már egyedül sem tudtam itthon lenni, mert akkor is rosszul voltam.

Tudod hogy lendültem túl az egészen? Akkor is mentem! 1,5 évembe telt mire újra "normális" lettem, de sikerült. Ma már semmi bajom. Ehhez tényleg csak annyi kellett, hogy nem szabad begubózni otthon, menni kell és ha muszáj, akkor igenis szedd be a gyógyszereidet!

#19

Nem vár semmit a gyógyszerektől, mivel nem is szedi.