Ti mindent infót megosztotok egy párkapcsolatban?

Én ha valaki valamilyen bizalmasabb dolgot mondott nekem, akkor azt akkor adom tovább a barátomnak, ha úgy érzem, hogy értelme lenne megbeszélnünk a témát, kifejezetten kíváncsi vagyok az ő véleményére, érintett a témában vagy engem zaklat fel annyira a dolog, hogy hosszabban gondolkozzak rajta, esetleg a saját életemre/életünkre kivetítsem. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy szinte mindent elmondok, de van, amikor úgy érzem egyszerű pletykálkodás lenne, ha ezt tenném. Arra pedig a barátom elég fogékony, én viszont nem mindig vagyok olyan hangulatban.

Ha viszont valakivel róla beszélgetek, azt én sem szoktam megosztani vele.

Szinte soha nem szoktam róla vagy a kapcsolatunkról másokkal beszélgetni, szóval ha mégis, annak oka van, és az egy nagyon bizalmas kapcsolatban történt. És nem véletlenül nem vele beszéltem meg, amit a másikkal megbeszéltem. Az pedig, hogy erre a másik mit mondott, nem a kapcsolatba tartozik bele, hanem csak rám, és arra a másikra. A kapcsolatba lehet, hogy közvetetten beleviszem a másik véleményét, lehet, hogy nem, de közvetlenül biztos nem.

Egy ilyen esetben pedig nem is örülnék annak, ha a barátom azzal fogadna egy veszekedés után, hogy az xy ezt meg ezt gondolja, vagy épp ő is egyikünknek/másikunknak ad igazat. Én ezeket a dolgokat mélyebbek élem meg annál, mint hogy egy harmadik személy véleményét vigyük be a kettőnk közti kapcsolatba. Abban a veszekedésben nem csak az adott helyzet van benne, hanem minden körülmény, az elmúlt x év, az egymáshoz való viszonyunk, stb.. Persze el lehet mondani mindent egy harmadik személynek, de ő akkor is objektívebben és szűkebben fogja látni. Ez arról a részről jó, hogy objektív (?) véleményt tud formálni, és azt is segíti, hogy a konfliktus megoldódjon, lássunk a másik szemével. Viszont én ezeket a tanácsokat úgy veszem, hogy csak nekem szólnak, és nekem kell feldolgoznom őket, a páromat pedig csak a feldolgozott formával szembesíteni. (Például egy bocsánatkérés formájában, bár, mint mondom, én nem szoktam megbeszélni senkivel az ilyen jellegű problémáimat.)

Mivel még sose hallottam vissza, hogy más mint gondol a mi problémáinkról, ezért úgy gondolom a barátom is hasonlóképp áll hozzá.

Alapvetően tehát nálam is azzal lehet számolni, hogy amit nekem mondanak, arról a párom is tudni fog, de én saját magam úgy érzem, hogy ezeket a dolgokat nem szeretném közvetlenül visszamondani.