Az anyósom teljesen kikészíti a páromat. Mit tegyek?

A párommal 2 éve vagyunk együtt. Mindketten még a szülőkkel élünk, bár mostanában nem szívesen járok hozzájuk az anyja miatt... Folyton csak panaszkodni tud a munkahelyével kapcsolatban (miközben nem szakad meg a munkában...), teljesen leszívja az energiámat, vagy otthon tombolja ki magát, ha éppen rossz napja van és sokszor ez a páromon csattan. Tegnap is, h idegesen ment haza, mindenen morgott és a páromnak azt vágta a fejéhez, h semmit sem csinál/segít otthon... Hihetetlenül felkaptam a vizet, mert /nem elfogultságból de/ nagyon ügyes, ritka ha a házhoz valami szerelőt kell hívni mert szinte mindent megtud javítani, kicserélni ami esetleg tönkre megy. Soha nem mertem volna neki ilyet mondani, h "semmit sem segít", mert ebben a dologban mindig 100%-ban lehet rá számítani. Rengetegszer pl. anyja munkáját is megcsinálja (könyvelésben a zárásokat stb.), mert anyuka ezt nem tudja.... De közben úgy járkál otthon, mintha ő sz..ta volna a spanyolviaszt. Engem is bántott a dolog, h az anyja ezt vágta a fejéhez, éreztem a barátomon, h nagyon rossz kedve van és h szomorú. Persze ha nálunk vagyunk, akkor meg mindennap telefonálgat a "kisfiának", h mi újság van... Rengetegszer megvédi őt a barátom, kiáll mindig az anyja mellett, pedig sokszor nem érdemli meg. És ezt tényleg nem rosszból írom! Néha azt érzem, h maga körül mindenkit csak kihasznál. Sokszor már mondtam a páromnak, h picit álljon a sarkára és mondja meg anyjának amit gondol, vagy mondja meg neki, h ez számára mennyire rosszul esik.. Nem félős gyerek, sőt, de anyjától mégis tart. Előre félek, h mi lesz ha összeköltözünk, anyja majd hányszor fogja őt hazarendelni, mert ezt meg azt nem tud... Hogyan lehet ezt kezelni?