Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Voltál már teljesen egyedül? De tényleg teljesen?
Helyzet: egyedül élsz, nincsenek barátaid, haverjaid. Nincs egy munkatársad akit elhivhatsz bárhová. Vannak szüleid családod akik úgymond segítenek amiben tudnak. Eltaazitottál mindenkit magadtól aki talán szeretett.
Heti programod: munka, edzés, főzés, alvás, filmek. Bárhová mész , nem tudsz kapcsolatot teremteni, a nőkről ne is beszéljünk. Egyedül vagy, keveset kommunikálsz, már a netes ismerősök is kerülnek.
26 éves vagyok, túl számos komoly, ill komolytalan kapcsolaton. Társasági ember voltam de most maradtam igazán egyedül.
Mit tennél? Költözés? Ha igen, hova? Hogyan teremts kapcsolatot ahol nem érzed egyből a lekezelést, és hogy csak egy fölös plusz vagy?
Egyáltalán volt valaha bárki ilyen szinten magányos ennI.idősen?
Ez nem tényleg teljes magány, hisz vannak szüleid, családod.
Nekem egy húgom van és ennyi. Még ez sem teljes magány.
Ismerős helyzet én is ebben vagyok, csak 29/N.
Én ennél is magányosabb voltam, amikor fél évre egy projekt miatt külföldön éltem, na ott aztán még a főnököd sem tudtad ki lesz, annyira nem ismertél senkit. Nehéz volt, de edzésen kezdtem ismerkedni és barátkozni.
Igen a család megvan.
De kb minden nap folynak a könnyem a saját nyomoromon, hogy kerültem ilyen hamar a hegyről a völgybe , és hogy mindenkit eltaszítottam. A gyerekkori haverokat, a barátnőmet (mostmár ex) mindenkit mert a büszkeség annyit számított. Hát tessék itt vagyunk ketten. Kérdés meddig bírom ezt, egyre kevesebb kiutat latok., Pedig ezer féle megoldást keresek...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!