Ki van vele úgy, hogy egyetlen egy kapcsolatot szeretne az életében? 👂

Nekem volt egy 2 éves kapcsolatom, azóta eltelt másfél év és sokat randizgattam ezalatt, de akivel tényleg összejöttem volna, az mind külföldön élt. Így meg nem jöttem össze olyannal, aki ugyan közel lakik, de nem akarnék vele lenni. Viszont tényleg úgy vagyok vele, hogy ezután már csak 1 kapcsolatot szeretnék, de ő majd a férjem is legyen :)

A kompromisszumoknak viszont csak addig van értelme, amíg egyik félnek sem kell túl nagy/fontos dologról lemondania és amíg mindketten jól érezzük magunkat egymással. Nálam az ésszerűség fontosabb, mint a szerelem.

21L

Lehet, persze, régen is voltak ilyenek, de ma nem feltétlenül tartom jó dolognak.

Abban egyetértek, hogy igazodni kell, megbeszélni, tisztelni, becsülni és segíteni a másikat.

A tűrés viszont egy érdekes szó, amit használsz. Tűrni lehet, de nagyon hamar egészségtelenné válik.

És nekem úgy tűnik, te egy ideát kergetsz.

Emberek vagyunk, nem tökéletesek. Lehet hogy te meggebedsz hogy működjön egy kapcsolat, és mégis szétmegy. Ez egy két emberes játék.

Plusz én eléggé erősen hiszek benne, hogy az emberek legnagyobb százaléka nem tud tizenévesen vagy pl. húszévesen párt választani. Egyszerűen nem érettek rá. Plusz ma tovább élünk, több stressz ér, már nem az a legnagyobb gond hogy kivigye az asszony az ebédet a földön dolgozó urának, aki néha amúgy is elveri, de hát ez "így van rendjén".

A rossz párkapcsolatban levés, szakítás, majd a gyászfolyamat fejleszti az embert. Ezt lustaságból, félelemből kihagyni badarság. Sokan elnyomják inkább magukat, aztán 10-20 év múlva vagy belebetegednek, vagy csinálnak valami őrültséget, esetleg kinyírnak valakit, vagy magukat.

Szóval jogod van abszolút ezt gondolni, más kérdés, objektívan szemlélve, jó döntés-e.

Mi 18 évesen ismerkedtünk, meg, elsők voltunk egymásnak mindenben, így indult.

Azán kiderült, hogy ez mégsem igaz és ennek megfelelően folytatódott majd zárult 10+ év után a mi nagy szerelmünk és történetünk.

Ha akkor tudjuk azt, amit csak ezután tapasztaltunk meg, akkor még ma is együtt lennénk.

Én 21 évesen koromban életre szóló kapcsolatot kerestem, sajnos 2 sikertelen kapcsolat után kicsit letört a lelkesedésem, de hiszem, hogy még összejöhet :)

a megfelelőt kell megtalálni és nem olyat aki belekényelmesedik a kapcsolatba :) én melléfogtam, de szerintem simán lehetséges megfelelő társat találnia mindenkinek, van akik egyből megtalálják és remélhetőleg nincs jelen a "még nem éltem ki magamat" érzés

24F

#18-as vagyok:

ja és még annyit mellétennék, hogy nem éri meg kitartani olyan mellett aki nem értékeli azt amit teszel érte!

ha a másik nem képes fejlődni, elismerni és megbecsülni, akkor egy idő után nem éri meg vele maradni, inkább a megfelelőt keresd és ne maradj olyan mellett aki nem érdemli ezt meg!

fontos a kitartás, de nem mind1, hogy ki mellett is tartasz ki :)