Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Vannak olyan lányok akik nem kategorizálják be a férfiakat pozitív és a negatívként?
Olyan rossz látni azt, hogy némely nő ilyen sekélyesen gondolkozik, hogy a pozitív a jó a negatív a rossz, mintha a pozitív ember egész életében pozitív lenne a negatív meg fordítva. Azt látom, hogy a lányokra sokkal inkább jellemző ez a hülyeség és nem fogják fel azt, hogy egy ember nem mindig pozitív és nem mindig negatív. Ha valaki állandóan csak pozitív és boldog az valójában nem mindig pozitív és boldog csak álarcot húz magára, mert amikor a boldogot játssza valójában nem boldog. Titeket ilyen egyszerű manipulálni?
Azért kérdezem, mert én felmerem vállalni magam nem játszom állandóan a boldogat ehhez nincs energiám se, de nem azt jelenti, hogy egésznap búvalb.szott vagyok, ha jó a társaság szeretek jókat nevetni és, ha mosolygok az természetesen jön, de van mikor nem jön magától olyankor melankolikus vagyok és szeretem a mélyebb beszélgetéseket.
Utálom az olyan randijátékokat, hogy állandóan mosolyogni kell meg a legjobbat kihozni magamból mikor ennek magától kéne jönnie, de mintha az lenne a társadalmi elvárás, hogy színészkedj randi alatt. Kösz nem! Bekéne látni azt, hogy ez a keep smiling egy usaból jött hazug mém és a trénerek, véleményvezérek ebből élnek.
Jesus Christ, a pozitív ember miért kéne, hogy naphosszat vigyorogjon, meg azt mondja hogy semmi baja??
A párom pozitív ember. Van, amikor melankolikus hangulata van, szeretünk mély, komoly témákról beszélgetni, szomorú is szokott lenni, sőt, sírni is láttam már. Viszont ha probléma van, akkor nem elkezdi ásni a saját sírját, hanem úgy áll hozzá, hogy "megoldjuk". Igyekszik meglátni a jó dolgokat, pl most borzalmas idő van, de mondta, hogy tök jó lesz este a takaró alatt olvasni, és hasonlók, nem kesereg a megváltoztathatatlanon.
Nincs szüksége álarcra, ha épp el van keseredve, akkor is tudom róla, hogy pozitív ember, elég tanúbizonyságot tett erről, mikor keresztül ment egy elég komoly betegségen, esélyes volt, hogy soha nem fog lábra állni, és végig azon volt, hogy hogy lehetne kihozni a helyzetből a legjobbat.
Soha nem viselkedett úgy mint egy retardált, hogy állandóan vigyorgott, nevetett, és szivárványok között röpködött a boldogság kék madarának a hátán :D Rohadtul nem ezt jelenti a pozitív mentalitás.
Arról hadd ne a nők tegyenek, hogy nem ismered a szavak jelentését.
"Én ha ismerkedek és épp szar napja volt valakinek, de külsőre szexinek találom akkor szeretnék vele tovább ismerkedni"
Ja, most olvastam ezt... már megbántam, hogy ennyi karaktert vesztegettem rád. Primitív vagy.
#12 Amiket leírtál rám is jellemzőek, ha valami probléma van akkor én is próbálom megoldani és nem a homokba dugni a fejemet. Párkapcsolatban is az a fontos, hogy megoldjuk a közös problémákat.
A gondom az, hogy néha ismeretlenül megkapom azt, hogy negatív ember vagyok és, hogy pszichológus kéne nekem. Olyankor tényleg arra gondolok, hogy felszínesen ismernek meg és, ha egy megjátszott személyiségem lett volna akkor lehet jobban érdekelném.
Én nem mások energiáiból táplálkozom, amikor elkezdek a problémáimról beszélni akkor nem lelki szemetesládának használom a másikat, hanem szeretném, ha nem felszínesen ismerne meg és én ezt viszont szeretném. Nem csak a problémáimról beszélnék, hanem bármiről, de ha olyan téma felé kanyarodik a beszélgetés ami kapcsolatban áll a problémáimmal akkor miért ne lehetne róla beszélgetni. Én ismerkedésnél néha pont ezért szorongok mert nem érzem azt, hogy szabadon mondhatok bármit, mert utána valami előítéletet fog táplálni felém. Van egy barátom akivel kötetlenül, felszabadultnak érzem magam mikor beszélgetek vele és bármit mondhatok neki, na ezt ismerkedéskor is szeretném érezni. Remélem érthető amiről írok!
Vannak dolgok, amik már elsőre egyértelművé teszik, hogy nincs értelme folytatni. Itt most nem arról van szó, hogy rossz napod van, és a melóban beléd rúgott a főnök és úgy mentél munka után randira.
De figyelj, én randiztam már olyannal, aki még hónapok után is a volt menyasszonyát siratta, aki elhagyta, és ezt ecsetelte a randin is. Miért adjak esélyt olyannak, aki még nincs túl az exén?
A mai világban NINCS IDŐ arra, hogy egy random velem szembejövő embert jobban meg tudjak, urambocsá akarjak ismerni. Olyannak adok esélyt, de nem párkapcsolati szempontból először, akiről tudom, hogy többet fogunk találkozni.
És azért ez elég sarkos, hogy csak azért nem jönnek veled össze, mert nem vigyorogsz. Ez nem így van. Nem kell ahhoz mosolyogni, hogy pozitív kisugárzása legyen az embernek. Aki meg ilyen "utálom a világot" típusnak látszik, abból még a nőket sem keresik a pasik, vagy csak azok, akik csak dugni akarnak vagy akiknek igazából csak az számít, hogy egy jó csajt dughasson, és párkapcsolatra alapvetően alkalmatlan és érzéketlen pasas. Aki akar párkapcsolatot, és nem ilyen terézanya típus, az nem fog olyannal kezdeni, akiről az első benyomása személyiségileg nem jó.
Akinek elég az, hogy külsőre bejön vki, személyiség meg tök mindegy, hát az min. felszínes, de sztem tényleg kijár neki a primitív jelző.
Aztán az ilyenek sírnak itt, hogy nem szeret a barátnőm, és flegma, és pénzéhes, és folyton depizik... talán nem kéne összejönni olyannal, akiben csak annyi értéket láttál elsőre is, hogy jujjjjj, döggggööööööös...
"nem első benyomás alapján ítélek"
De, pontosan az alapján ítélsz. Ha szexi, akkor utána kb bármit megtehet.
Fontos nekem is a külső, de nem a legfontosabb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!