Ha valaki annyit keres kb. mint a budapesti albérletek ára és nincs párkapcsolata sem épp az mit csináljon?

32éves vagyok otthon lakom és minden nap sírok mostanában emiatt. Patthelyzetben érzem magam már egy jó ideje. A szüleim tisztában vannak a helyzettel, hogy annyi a fizetésem mint az albérlet ára, de attól még kigyûlöltek a megjegyzéseikkel és a hozzáállásukkal. A munkámat szeretem, igazi hivatásom van amiben hiszek, de van egy pont amikor az embernek lehet ezt fel kell adnia..nem tudom mit tegyek.Ilyen tanácsokat is kaptam sok mindenkitôl, pasiktól is, hogy pasit szerezzek és majd akkor nála tudok lakni, gazdasági befektetés. Ez milyen hozzáállás? Vagy csak én nem látom ebben a rációt..ha nagyon jól kijön valaki a társával hosszútávon akkor össze lehet költözni, de ezt egy nagy döntésnek érzem és részemrôl ezt nem tartom alternatívának, ez szóra sem érdemes. Szóval mi a megoldás?