Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Egyéb kérdések » Meg kellene mondanom a barátom...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Meg kellene mondanom a barátomnak, hogy kiskoromban a bátyám molesztált?

Figyelt kérdés

Lehet, hogy ez a kérdés túl komoly ehhez az oldalhoz, de legalább néhány válaszra kíváncsi lennék.


A bátyám 9-10 éves koromban visszatérően molesztált. Én ezt okolom nagyon sok fiatalkori problémámért (szorongás, depresszió) és nagyon sok évbe tellett, mire kilábaltam ezekből, és mire kapcsolatom lett.


A bátyámmal természetesen sosem beszéltünk erről, én ezt mindenki előtt titkoltam, és azóta is normális a kapcsolatunk - néha beszélünk, családi alkalmakkor találkozunk, ennyi.

De én ennél többet nem akarok tőle, én nem vagyok hajlandó baráti viszonyban lenni azzal, akinek a tette jó 10 évre megkeserítette az életemet.

Eddig külföldön élt, ezért nem is kellett vele sokszor találkoznom.


A barátommal 1 éve vagyok együtt, és ha szóbajön hogy majd találkozik a bátyámmal amikor hazaköltözik, akkor én befeszülök és már a gondolatától is rosszul vagyok. Imádom a barátomat, és annak a gondolata, hogy "meg kell osztanom" őt a bátyámmal, és hogy nekünk hármasban kelljen jópofizni teljes pánikkal tölt el. Félek attól, hogy jóban lesznek, hogy a bátyám is erőlteti a találkozásokat, de én egyszerűen nem akarom, hogy a szerelmem jóban legyen azzal aki molesztált.


Korábban úgy gondoltam, hogy soha senkinek nem fogom elmondani a tettét, és megvédem a bátyámat, de kezdem úgy érezni ebben a komoly kapcsolatban, hogy mégis meg kellene nyílnom.


Csak félek, hogy ez hatással lesz a barátomra. Hogy máshogy néz majd rám. Hogy máshogy fog kezelni. Vagy valami ilyesmi... Vagy hogy meg akarja verni a bátyámat :)


Van valakinek bármi értelmes, használható tanácsa ebben a helyzetben?


2017. júl. 27. 15:47
1 2 3
 11/30 anonim ***** válasza:
0%
Nem volt tisztában vele? 13 évesen? lol..... elmebeteg állat a bátyád. Lehet, hogy ez fájó, bocsi, de tény, aki ilyenre képes, az nem normális. Nem kéne a társadalomban szabadon mászkálnia....
2017. júl. 27. 16:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/30 A kérdező kommentje:

Ez nekem már komoly pszichológia, őszintén megmondom, hogy nem tudok erről nyilatkozni.

Lehet, hogy védem, és olyannak is látom, amilyenként meg akarom védeni, de a bátyám egy teljesen normális keményen dolgozó, sokat sportoló, hosszú távú kapcsolatban élő, kedvelt, szerény srác, aki semmiféle aberráció jelét nem mutatja, hidd el.

De teljesen igazad van, hogy 14 évesen srácoknak, lányoknak már saját kapcsolatuk van és nem a saját rokonságuk felé fordulnak.

Tényleg nem tudom megtenni, hogy a szüleim előtt ezt felhozzam a témát, azt viszont egyre jobban érzem, hogy a barátomnak el kell mondanom, mielőtt találkozik vele, és meg kell értenie, miért van ennyire negatív hozzáállásom a bátyám felé.

2017. júl. 27. 16:20
 13/30 anonim ***** válasza:
100%

Teljesen meg tudlak érteni, hogy a benned levő szorongás és szégyenérzet miatt nem akarod elmondani a szüleidnek, nem is bátorítalak erre.

Viszont ha a szerelmeddel megvan a bizalom, szeretitek egymást, szerintem vele jó lenne erről beszélgetni vele. Neked is nagyon sokat segítene, ha meg tudnád osztani vele, ő pedig megértené az esetleges befeszüléseidet, amiket enélkül nek tudna hova tenni, félreértené.

Illetve szerintem próbálj meg beszélgetni egy pszichológussal. Lehet, hogy nem segít, lehet, hogy igen, de egy próbát megér.

2017. júl. 27. 16:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/30 A kérdező kommentje:

Köszönöm a válaszokat, tényleg!


Egyáltalán nem fájó amiket írtok róla, valamilyen szinten jól esik az, hogy nem kell hibásnak éreznem magam, és semelyikőtök sem írja azt, hogy eltúlzom a dolgot és tegyem túl magam rajta, hanem megerősítetek abban, hogy amit átéltem, az nem normális, és nem csoda, hogy annyi problémához vezetett nálam. És megnyugtató az is, hogy a visszajelzéseitekből úgy érzem, hogy teljesen jogosan akarom magam még most is távol tartani tőle és nem kell semmilyen formában azon igyekeznem, hogy igenis legyen jó kapcsolatom vele és borítsak fátylat a múltra.


Úgyhogy köszönöm mindenkinek aki hozzászólt!

2017. júl. 27. 16:23
 15/30 anonim ***** válasza:
Uccsó vagyok: egyébként miért kell hármasban találkoznotok a bátyáddal?
2017. júl. 27. 16:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/30 A kérdező kommentje:

Ha nem tudnád a háttértörténetet, akkor is furcsának találnád, hogy valaki testvére szeretné megismerni a húga párját, illetve hogy a barát kíváncsi a barátnő testvérére, családjára stb?

Szerintem természetes, hogy testvérek töltenek együtt időt, vannak olyan testvérek, akik legjobb barátok.

Én is találkoztam a barátom testvérével.

Tehát azt tudom, hogy elő fog kerülni ez a téma/kérés, még akkor is, ha én úgy kerülöm, ahogy csak tudom. És egy ideig persze elkerülhetem a dolgot mindenféle ürügyekkel, de előbb-utóbb bekövetkezne.

2017. júl. 27. 16:30
 17/30 anonim ***** válasza:
89%

"hosszú távú kapcsolatban élő"

Na, ilyen esetben a párjával mondjuk 10000%, hogy beszélnék, vagy a barátomnak elmondanám, és őt kérném meg. Mifelénk volt már ügy abból, hogy egy apuka túlzottan szerette a kislányát...... ha tudnék róla hogy egy ember ilyen aberrált, és nem figyelmeztetném a családját, akkor örökre magamat hibáztatnám, ha molesztálná a gyereket.

Egyébként a legtöbb sorozatgylkos pszichopata is kellemes külsejű, könnyen barátkozó, megnyerő modorú, szimpatikus ember. Ez felmenti őket?

Nézd, én tudom, hogy nehéz erről beszélni. Engem egy tanárom molesztált még anno, én is sokáig magamban tartottam, mert szégyelltem, aztán rájöttem, hogy nem nekem kell szégyellnem magam azért, mert ő egy undorító patkány volt... sokkal jobb érzés, mióta elmondtam a páromnak. A szüleimmel nem igazán olyan a kapcsolatunk, hogy akármit is elmondjak neki, de az iskola igazgatójánál jártam, és vele beszéltem az ügyről. Sokkal jobban érzem magam azóta, más lányok nem fognak úgy járni mint én, így legalább volt némi haszna a történteknek... sovány vigasz, de legalább valami. Segített feldolgozni.

2017. júl. 27. 16:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/30 anonim ***** válasza:
88%

Én elmondanám, megfelelően előkészítve. Megértetném vele, hogy ez számomra mennyire érzékeny téma, azt, hogy még senkinek nem mondtam el, és előre megkérném, hogy ne ítéljen elhamarkodottan. Azt is elmagyaráznám, hogy nem azért mondom el neki, hogy én, ő vagy bárki más "bosszút álljon". és nagyon határozottan megkérném, hogy ne adja tovább senkinek. Megértetném vele, hogy ez nagy lépés részemről, és hogy mekkora bizalmat helyezek bele azzal, hogy ezt megosztom vele. Ha a barátod értelmes és szeret téged, ennyinek elégnek kell lennie ahhoz, hogy érezze a dolog súlyát és úgy kezelje, ahogy kéred tőle.


Én úgy gondolom, hogy a párkapcsolat egyik alapja a minél teljesebb megismerés. Ez a te életed része, ráadásul sajnos egy meglehetősen fontos, angy jelentőségű része. Ahhoz, hogy a párod teljes képet kapjon rólad, ez is kell.

2017. júl. 27. 16:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/30 anonim ***** válasza:
100%
Szegénykém :( mondd el neki! Nem fog elítélni miatta, sőt. Neked is tuti jól esne,ha valaki megértene,meghallgatna. Szerintem joga van tudni. Ha lesz barátom, én is elfogom neki mesélni,hogy engem 13 évesen a kémia magantanarom zaklatott. Senki sem tudja a családból. Még. 22/L Sok sikert neked:)
2017. júl. 27. 16:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/30 A kérdező kommentje:

Nagyon köszi a válaszokat!

Nem is számítottam ennyi hasznos, megértő és segítőkész válaszra!

Köszönöm nektek!

2017. júl. 27. 16:43
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!