A mai lányok/nők hogyan viszonyulnak a tyúkvágáshoz? Ha a férfi elviszi a szülői házhoz és tyúkvágás van, szerintetek a többség segítene vagy sem?

Randira ilyen "programot" ajánlani nagy dűrhősèg, ellenben hosszabb idő után előfordulhat ilyesmi. De nem kötelező csinálnia, csináljon, segìtsen úgy ahogy neki jó.

Egyedül azt ne csinálja mint apám, mikor anyám szüleinèl csirkevágás volt, hogy mindenki más segìt valamit, addig ő csak vedeli a sört, meg beszólogat, de a vègèn ő zabál a legtöbbet...

Jópofa dolog ez a tesztelgetés. De ha jól gondolom, azért adjon jobban a külsejére, mint a fejkendős öreganyád.

6000 nm telek tartozik a házhoz, mégse várom el, hogy a pasi rotakapával végigmenjen rajta aztán betrágyázta, vagy hogy meg tudja metszeni a gyümölcsfákat. (Talán mert nem kertészt keresek?)

Én épp csak annyit várok el a férfiaktól, hogy legyen hűséges, és a gyerekemet szép szóval akarja nevelni, ne lelki terrorral. De erre se képes egyik sem. De azért én mosolyogva vágjak csirkét az anyjának...

Nem sokáig lesz nöd.

Szerencsétlen számít valami romantikus hetvegere, és kiderül, tyúkot kell olnie.

Én konkrétan azonnal hazautaznek.

#35

Gyerekkoromban nálunk sem úgy volt, hogy a "vendégség" szólt erről, hanem előre meg volt beszélve, hogy ekkor meg ekkor lesz a csirkevágás. Ráértek? Rá. Ha nem, akkor másik időpont.

És lehet én leszek itt az ügyeletes paraszt, de nem tartottam elítélendő dolognak a csirkevágást, igaz a nyakvágás nekem sem menne (ez nagyanyám kijelölt feladata volt, utána az első "ebédkész" csirkét vitte is főzni), de tollazni, vizet hordani, teríteni lehetett gyerekként is.

Mindenkinek volt valami feladata, amit nem kijelöltünk, csak így alakult ki. Nagyapám forralta a vizet és fogta le a csirkéket, nagyanyám vágott, anyám meg mi tollaztunk, anyám és nagyanyám bontott, mi hordtuk a vizet, a macska meg várta a belsőségeket.

Egyedül apám nem segített semmit, csak piált, meg beszólt néha, hogy "höhöhöhöhöhö *random undorító sértés*" meg "mikó lesz má ebéd". Segíteni? Véletlenül sem. Nagyszüleim lenézte, ahogy szerintem anyámat és minket is, hogy ilyet csinálunk. Nem minden városi ilyen, de ő nem városi, hanem panelproli volt.

És a "jutalom" az volt, hogy mindig kaptunk pár csirkét a segítségért cserébe + ebéd. És aki evett már friss, házi csirkehúst az nem felejti el (feltéve, ha szereti!). Finom a bolti is, de ez valahogy más volt.

Ez régen volt, manapság lehet kapni "vágott" házicsirkét termelőknél, ezért feleslegessé vált a vágás. Anyám csak azért tervez a jövőben, még baromfit tartani majd, hogy a leendő unokáinak megmutassa, megtanítsa, hogy milyenek is ezek.

Disznót viszont sosem! Disznóvágás számomra brutális, sokkal kegyetenebb, mint a csirkevágás. A csirke hamar kimúlik, de a disznó nem mindig...

Pont erről beszélek. Ha azt mondják, hogy ekkor és ekkor lesz csirkevágás, ráértek? Akkor mondhatom (talán), hogy nem. Ráérek ugyan, de nem szeretnék ezen részt venni.

Ha meghívnak jövő vasárnap ebédre, és csak ott derül ki, hogy nem ebédre, hanem csirkevágásra hívtak, akkor joggal érezhetem, hogy becsaptak.

LOL, a válaszok, főképp ezért kattintottam, mert pont erre a fintorgásra számítottam :D

Községben nőttem fel a főváros mellett, itt szokás volt disznót és csirkét tartani, vágni. Persze kiköltöztek a - hogy klasszikust idézzek - pesti úri népek a flaszterról, és már a kutyák számát is korlátozták, no meg a hétvégi barkácson és a fűnyíráson megy egész nap a vita.

Amúgy segítenék, magam is vágtam csirkét. Sajnos már nem is tarthatunk, mert a szomszéd fújol, hogy büdös (ajándékba kapni és megzabálni nem büdös), úgyhogy a palántáim vannak most már csak meg a kutyák. Nagyim fővárosi (kertvárosi rész) és szokott tartani meg vágni, valamikor elküldi egy részüket feldolgozni, mert egyedül nem bírja. Hozzátartozik az élethez. És bizony szokás segíteni egy ilyen esetben. A vendégbarátság mifelénk három napig tart, utána illik részt venni a ház életében.

Persze a pasi is legyen már annyira értelmes, hogyha felcsípett egy műkörmös, vegán nőt, akkor ne vigye ilyen helyre, mert a "siker" garantált. Ennyi.

Azért, ha egy pasi elhívna a szüleihez tyúkot vágni, akkor azért dobnék egy hátast...Max. egy hosszabb ideje tartó kapcsolatban, ha már tényleg régóta ismerem a családját is, akkor elmennék segíteni mondjuk egy disznóvágásra vagy tyúkot vágni (bár nem konkrétan az állat levágásában, hanem mondjuk pakolni, bevásárolni stb.), ha megkérnek rá, de azért egy friss kapcsolatban, úgymond randiképpen biztosan nem. Vagy igazából ezt nem is értem, hogy hogyan gondoltad ezt a kérdést....

Én nem tagadom, hogy van különbség a házi és a bolti hús között, de azért nem hinném, hogy ma ezeknek a készségnek, hogy melyik lány tud tyúkot vágni, ilyen szintű jelentősége lenne egy kapcsolatban....szerintem ez azért nevetséges és szánalmas is mert szerintem nem ezen múlik egy kapcsolat, aki ez alapján keresi a társát, annak nem hinném, hogy egyhamar lesz is.

Egyébként most úgy picit azon is meglepődtem, hogy milyen sztereotípiák és elképzelések léteznek a vidékről, a falukról...:) Ez körülbelül olyan mint mikor a nővéremtől, aki Pesten dolgozott, megkérdezték a kollégái, hogy "és akkor nálatok tényleg földes a szoba padlója?"....Ezt emlegetjük már évek óta mert egyszerűen hihetetlen, hogy vannak ilyen emberek :)))) Én is vidéki vagyok, a nagyszüleim is tartottak állatokat, volt disznóvágás, vágtak tyúkokat és kacsákat is, de sem én és sem anyukám nem tudja, hogy hogyan kell mondjuk levágni egy libát vagy hogyan kell előkészíteni. Én még soha nem csináltam ilyesmit, de nem is vágyom rá. Emlékszem, hogy mikor még gyerek voltam és láttam, mikor a nagymamám levágta az egyik kacsáját majdnem elhánytam magam, teljesen rosszul lettem tőle, szóval egyáltalán nem vágyom ilyen fajta élményekre. Én ezt egyáltalán nem érzem sem gáznak, sem hátránynak. Ma már falukban is nagyon ritka, hogy valaki állatot tart mert rengeteg munka van vele, sok pénzt bele kell ölni és a mi családunk például meg sem eszi az állat minden részét, így nekünk egyáltalán nem is érné meg. Ma már falun is kevesen tartanak állatokat, de azért még van egy-két ember, termelő, akiktől lehet venni húsokat, kolbászt, szalonnát stb., ami jobb minőségű mint a bolti.