Lányok, mit tennétek ha már a külsőtökkel sem tudnátok levenni egy férfit?

Eddig sem a kinézetemmel vontam magamra a férfiak figyelmét hanem a személyiségemmel meg az eszemmel nagyképûség nélkül àllíthatom. Az csak a hab volt a tortán,hogy nem vagyok bányarém. Nem változna semmi, max annyi, hogy észrevennének azok a férfiak is akik különben felszínesek.

19/L

A külsőnek egyáltalán nincs akkora szerepe a való világban, mint ahogy itt egy kis csapatnyi ember el akarja hitetni. A környezetemben szinte mindenhol párokat látok, nem csak a felső 10% van kapcsolatban mint ahogy azt itt el akarják hitetni, hanem minden átlag ember is szinte.

Mi történne? Az ami most, önmagam lennék. Elég sok pozitív visszajelzést kapok a belső értékeimről másoktól, így nem aggódnék, hogy csak azokkal nem tudnék érvényesülni. Amúgy is a külső megfog a belső megtart, csak szépség miatt senki nem maradna velem éveket.

23/L

Semmi provokáció? De van. Én pl. nem csak a külsőmmel hódítok, akit csak az érdekel, az repül rögtön.

Felesleges erre írni, tini gyerek unatkozó kérdése.

Semmit, eddig se a külsőmmel "hódítottam", egyrészt nem tartom magam elég szépnek ahhoz (mocsáriszörny módjára csúnya se vagyok, de átlagos, unalmas külsőm van), másrészt nem is akarok ilyet, mindent megtettem eddigi életem során, hogy elkerüljem az olyan kapcsolatokat, amik a külsőre építkeznek. Mindig olyannal jöttem össze, akivel eleinte közömbösek voltunk egymás számára, aztán haverok lettünk, így megismertük egymás személyiségét, és abba szerettünk bele.

Szóval az én életem nem változna semmiben.

22L

#17 (Kérdező)

Nem nekem írtad, amit írtál, de hadd válaszoljak rá:

Ha már beleszeretek valakibe, akkor külsőleg is ő lesz a legjobb számomra, mindenképpen. A párom abszolút nem jött be mikor megismertem, most mégis ő a legjobb pasi számomra. Mint írtam, hosszas ismertség után jöttünk össze, így ő is inkább a személyiségembe szeretett bele, és hiszem, hogy akkor is együtt lennénk, ha egyszercsak varázsütésre senkit nem érdekelne a külső megjelenés. Ettől még szokott bókolni.

Facebookon meg azok szokták lájkolni a képeimet, akik egyébként bírnak, és jóban vagyok velük, szóval én azt annak veszem, hogy "bírlak téged, jó látni", nem annak, hogy "de szép vagy" :D

Valószínű ugyanitt lennék. Mivel most sem a külsőm az egyetlen erősségem. Sőt elég sok, esetenként súlyos szépséghibám van (pl.:brutál módon szőrösödök, főleg a nyakam, valamint csomó hegem van). Ezért a külsőre hajtó pasik eleve kirostálnak, de kölcsönös az ellenérzés úgyhogy nem veszteség.

Szépséghibáim ellenére mindig volt párom/udvarlóm, és mindig hosszú kapcsolatok voltak.

Ha esetleg úgy szólt volna a kérdés hogy mi lenne ha egyenesen csúnya lennék, akkor nyilván sokkal rosszabb helyzetbe kerülnék mint a mostani. Csak a belső tulajdonsagaimmal szerintem nem tudnék magamnak társat találni. Mivel senki sem tökéletes, mindenkinek vannak hülye dolgai, szokásai/jellemhibái.