Mi lesz velunk az elkovetkezo harom hetben? Mit tegyek?

Csak egy személyes tapasztalat, aztán majd vond le belőle a számodra megfelelő tanulságot.

Jó pár éve volt egy srác. Valahogy pont így voltunk. Nem kapcsolat, nem barátság, de ő akkoriban nem állt (vagy csak velem nem állt-ezt ma már nem tudom) készen az elköteleződésre, én meg úgy voltam vele, hogy nem presszionálom semmivel, majd alakul. Nekem nem lett volna ellenemre, ha a kapcsolatunk jogerőre emelkedik, mert jó úton haladtam, mint ama bizonyos állat a meszesgödör felé. De vártam türelmesen. Aztán neki is el kellett mennie pár hétre. Utolsó este természetesen nála, mikor kiért, egyedül nekem írt, de kettőnkkel kapcsolatban semmi, sőt, a puhatolózásaim is süket fülekre találtak. Nekem meg kezdett elborulni az agyam és mint tudjuk; a harag sosem jó tanácsadó... no lényeg a lényeg, bacta az egóm, hogy egy olyan faszira várok és vagyok hű hozzá, akivel hivatalosan csak barátok vagyunk... úh egyik este nagyon magányosra fogyasztottam alkoholt és hát khm... fogalmazzunk úgy, hogy nem aludtam otthon. Mikor hazajött (úgy gondoltam, ezt nem fbn kéne megbeszélni, egyáltalán hülyén éreztem magam, hogy azt sem tudtam, lenne-e egyáltalán mit megbeszélni), oltári balhét kerekedett ebből, sértődés, nemszólokhozzád.

Aztán mikor mikor múlóban volt a dolog és lehetett vele értelmesen beszélni, elmondtam neki, h egy dologért kérek bocsánatot és az nem az, ami történt, hanem az, h fájdalmat okoztam.

Mert csak annyit kellett volna mondania, hogy figy, nem tudom ez most mi és később mi lesz, de szeretném, ha megvárnál.

Megtettem volna. Minden további nélkül.

Hogy számomra mi volt a tanulság? Nem árt kibökni néha, hogy mit szeretnénk, mert senki nem gondolatolvasó és a mihez tartás végett nem árt tisztázni, amit kell.

Következő alkalommal kérte? Igen? Megvártam? Zokszó nélkül.

En inkabb teritenem a kartyaimat. Aztan ha nem.jon be legalabb lesz 3 heted messze tole.kitalalni hogyan tovabb.

A pasik amugy sem ertik a taktikazast.