Mit tegyek, ha a legjobb haverom nem akar élni, nem jön sehova bulizni, nem jár kikapcsolódni, nem él társadalmi életet, nem jár sehova, mert szerinte megszólják? Lent részletesebben, mert ez így nem kerek.

Sztem rossz kategóriban van a kérdés, de nem volt jobb...szóval nem jön sehova, mert az a mániája, h mit fognak róla szólni (átlagos külsejü 19\F)...nem jön bulizni, nem jön sehova, csak otthon tunyul...A múltkor vártunk vkit, leültünk az egyik bár teraszára...elment 2 ember, ránknézet...a haverom le akart képni, mert: "megmondják, h ülünk itt, mint vmi 2 alkoholista"...vagy...nem jön kondizni (pedig nem ártana neki), mert megszólják, h milyen sovány és kiröhögik...nem csajözik, mert *sablonszöveg*..."egy ilyen csaj, meg én, ááá, soha nem állna velem szóba"...de még az alacsonyabb kategóriáknál sem próbálkozik...már megvádoltam, h szociális fóbiája van (ami lehet igaz is, mert kicsi korában a szülei soha nem dicsérték meg a jó dolgokért, csak leb@szták, ha rosszat csinált...ő egyébként falusi)...aztán volt olyan is, h mentünk vhová vonattal, de lekéstük a vonatot...mondom, menjünk busszal, majd meglátjuk mi lesz...erre ő:nem, én visszafordulok, már úgysem fog sikerülni, úgysincs értelme, már eleve rosszul kezdődött...Ááá, nem lesz semmi...aztán nagynehezen rávettem, h jöjjön, és minden sikerült terv nélkül is...hogyan tudnám egy kicsit bátorítani(azon kívül,h jó példát mutatok), életvidámabbá tenni...bocsánat...élővé változtatni...?Mit tehetek?A legjobb haverom...segíteni szeretnék...már a múltkor azt számoltattam vele, h mennyi mindenben jobb, mint a többi ember...sok dolog van...látja, h a legtöbb dologban igazam van, de ennek ellenére sem próbál belevágni az új dolgokba...sőt...semmibe...mit tegyek?