Jártatok már magyarként ázsiai fiúval/lánnyal? Tapasztalatok? Esetleg valaki él így házasságban?

Évek óta nagyon jó barátom volt egy ázsiai srác,régóta fűzött,hogy járjunk,de elutasítottam,viszont annyira kitartó volt éveken át és minden rossz oldalamt látta már,hogy egy hónapja kicsit nyitottam felé és igazából együtt vagyunk most már hivatalosan. Viszont ahogy egyre jobban bele látok az ő életébe kezdem úgy érezni, hogy ez nem lesz jó. Mármint én az a típusú lány vagyok aki nem adja magát csak úgy oda egy fiúnak szóval,ha én valakivel együtt vagyok akkor azt úgy fogom fel,hogy akár egy életre,és megismerve őt meg a szokásaikat rájöttem,hogy annyira más kúltúra,hogy ezt én el sem tudom viselni. Kezdve azzal,hogy ugye más a vallása,én keresztény vagok és hívő, de amikor arról beszél,hogy én már éltem a más korokban is háát eléggé fel tud idegesíteni,meg belegondolni,hogy a gyerekeimet is majd budhistának akarja nevelni?? Soha nem mennék bele,bár állítása szerint ő nem hívő mégsem hiszem,hogy a családja örülne ennek... A másik ez a nyelv ahogy beszél a családjával megrémít,ez nem európai nyelv,hogy azt mondom megtanulom,vagy értek pár szót. Az étkezési szokásai is elég furcsák,olyan ételeket eszik amitől felfordul a gyomrom. Barátnak nagyon jó volt, meg igazából a hétköznapokon sincs vele bajom,mert kedves és jól elvagyunk,de tudom,hogy hosszútávon nem vagyok képes ilyen komprpmisszumokra. Valakinek van tapasztalata? Esetleg él így háasságban? Mesélne erről?