Miért baj az, h én majd csak 30 évesen akarok szülni, amikor már megvan, lesz, minden háttér? Nem 18, meg 19 évesen?

Egyrészt igazad van, kell vmi háttér is, másrészt viszont minél tovább vársz, annál nagyobb eséllyel lesz vmi baja a gyereknek. Idővel "kiöregszel" a legtermékenyebb éveidből, ezzel nehezebb is lesz teherbe esni, ráadásul a petesejtek is vmelyest leromlanak ahogy haladsz az idővel. Tehát, van érv mellette és ellene is. Am meg emiatt is fogy a magyarság. De nem szeretném erre terelni a beszélgetést, csak megjegyeztem.

"életművész"

Megtisztelve érzem maga, hogy miattam indítottál egy kérdést:)

A véleményemet már leírtam, de nem érzem úgy, hogy leosztottalak. Ha még is megbántottalak, akkor sajnálom. Abszolút elfogadom, hogy neked ez a véleményed.

De annyit hozzátennék, hogy azt mondtam, ha megvan az anyagi háttér, akkor lehet gyermeket vállalni. Nyilván én sem vállalnék gyereket 19 évesen, ha nem tudnék gondoskodni róla. De ha olyan lenne az anyagi helyzetem (szülő tudna támogatni, vagy a barátomnak jól fizető állása lenne), akkor igen is inkább 20 évesen vállalnék, mint 30 felett.

És annyira elképzelhetetlennek tartod, hogy vki a fiatalságát feladja a gyermekéért? Hogy neki az fontosabb?

Én pl a "fiatalságomat" a tanulásra fogom feladni.

Ez nehéz kérdés.Egyrészt olyan nincs,hogy "ideál helyzet".Vagyis mindig lesz olyan,hogy még előrébb lehetne lépni a ranglétrán,még költözünk,még bővítjük a házat,még kell autó stb.stb.stb.Így nehéz gyereket tervezni,mert mindig lesz olyan,hogy majd utána.Másrészt tényleg csak az szüljön,akinek ez már nem csak egy hóbort és para,hogy kifut az időből,hanem egy olyan ellenállhatatlan vágy,amikor már a gondolatok 99%-át az teszi ki,hogy anya lehessen.Ha még úgy érzed,hogy nem cserélnéd le az életed a pelenkákra,akkor valóban nem tartasz még ott,hogy legyen.Jobb,ha akkor lesz,ha már úgy érzed meg szeretnél állapodni,nyugis estéket akarsz,egy szerető férjjel,gyerekekkel,együtt karácsonyozással stb.Az a tipikus idill.Ha még nem erre vágysz,hanem azokra,amit felsoroltál,akkor tedd meg őket és nem érzed majd úgy,hogy lemaradtál valamiről.Hogy ez kinek hány éves korában jön el,ez változó.

A harmadik legfontosabb,hogy soha nem szülnék úgy,hogy tudom,egyedül nem tudnám felnevelni,mert sem anyagilag sem lelkileg nem vagyok rá kész.Arra sosem apellálnék,hogy majd a férjem eltart minket.Ebből lesz a sok meghunyászkodás és a részeges,erőszakos férj eltűrése,mert egyedül nem mernek élni,mert nincs miből és még a gyereket is eltartani egyedül már nem megy.