Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Egyéb kérdések » Egy 27 éves felnőtt nő hogyan...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Egy 27 éves felnőtt nő hogyan lehet ennyire gyáva és szemét?

Figyelt kérdés
Leveleztünk itt egy nővel, tök értelmes módon elbeszélgettünk pár napig, nem terveztem semmi komolyat. Mesélte, hogy vannak testi és lelki betegségei, nem lepődtem meg, normálisan folytattam tovább a beszélgetést. Aztán én is írtam neki, hogy nekem is van pszichés betegségem, erre nem jött válasz. Sejtettem, hogy ennyi, rosszul esett, nem akartam neki írni, de rámentem az üzenetküldésre kíváncsiságból, és pár napig még engedett volna levelet írni, aztán végül már ezt sem, egyszerűen eltűnt a nőszemély. A legszebb az egészben az, hogy elmondása szerint egyetlen barátja sincs, a barátnője megunta a hisztijeit, és lelépett, na a csajt mindenféle árulónak, aljasnak elmondta, mert szó nélkül eltűnt az életéből, erre ő most ugyanezt csinálta. Én nem igazán értem az ilyesmit, miért gondolja valaki, hogy ami neki rosszul esett, az másnak nem fog rosszul esni? Azt gondoltam, egy felnőtt ember képes értelmes módon kommunikálni, képes nyitottnak lenni, de tévedtem. Ugyanolyan sunyi és gyáva, mint amilyennek a barátnőjét tartotta, nem értem, miért nem lehet legalább neten megírni valamit, ha már úgysem tudunk túl sokat egymásról. És hogyan várja el, hogy vele nyitottak és elfogadóak legyenek, ha ő így viselkedik? Egy felnőtt ember miért képtelen arra, hogy legalább neten makogjon valamit, ha már nem akar velem beszélni, és ha vele is eljátszották már ugyanezt, és tudja, hogy milyen érzés? Nagyon felhúzott az eset, remélem, olvassa az illető, és szégyelli magát, köpjön bele a tükörképébe, megérdemli.

2016. aug. 22. 20:49
1 2
 1/15 anonim ***** válasza:
(Y)
2016. aug. 22. 20:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/15 Szergej55 ***** válasza:
100%
Ha így van, inkább örülj, hogy nem vesztettél sokat.
2016. aug. 22. 22:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/15 anonim ***** válasza:
Nagyon kajálom a búrádat...
2016. aug. 22. 22:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/15 A kérdező kommentje:
Örülök, persze, csak nem fér a fejembe, hogy egy felnőtt ember hogy viselkedhet így (ráadásul egy nő, holott őket általában érzelmileg intelligensebbnek tartják), főleg azok után, hogy vele is eljátszottak hasonlót. Én egy 27 éves embertől már elvárnám, hogy legalább neten legyen képes kommunikálni, és nem is vagyok olyan típus, aki nem próbálja megérteni a másikat. Ha egy 13 éves csinál ilyet, még megértem, de egy felnőttben utálom az ilyesmit, főként úgy, hogy neten aztán végképp semmi retorzió sem érheti az illetőt. És a legrosszabb az, hogy egy ilyen húzással mintha azt akarná elérni, hogy én érezzem szarul magam a hülyesége miatt.
2016. aug. 22. 22:26
 5/15 Szergej55 ***** válasza:
57%
Tudom sajnos, milyen az a helyzet, amikor teljesen tehetetlennek érzed magad, mert nem szolgáltatódik azonnal igazság a mi mércénk szerint. Az egyik legrosszabb érzés, de nem kell aggódnod emiatt, mert aki rászolgál, azt egész egyszerűen megbünteti az élet. Vagy előbb, vagy utóbb, de az is lehet, hogy folyamatosan bűnhődik az ilyen ember.
2016. aug. 22. 23:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/15 A kérdező kommentje:
A legnagyobb gond az, hogy hiába próbálok az emberek iránt a lehető legnyitottabb lenni, az élet mindig pofán vág valamivel, engem pedig igen ritkán fogadnak el olyannak, amilyen vagyok, és még ritkábban akarnak nekem segíteni. Az én érzéseimmel nem foglalkoznak, én persze legyek toleráns mindenkivel, próbáljak másokat elfogadni, gondoljak arra, hogy a másik ember mit érezne adott esetben, tűrjek neki, ha kell, aztán ezt kapom cserébe. Mondjuk ebben az esetben könnyebb volt, hogy csak pár nap telt el, viszont azt nem értem, hogy miért nem lehet legalább beszélgetés szintjén fenntartani valamit, vagy ha a máik fél nem akarja, akkor miért nem nyíltan viselkedik, holott ő elvben elítéli a sunyiságot. Neten még könnyebb lenne, elég egy üzenet, ehhez nem kell nagy bátorság. Komolyan elgondolkodtam azon, hogy a jövőben leszarom mások érzéseit és gondolatait, és önző leszek, az odafigyelés és a türelem úgyse kifizetődő, mert nem az első eset, hogy megbánt az, aki hozzám hasonlóan nem tökéletes, de én próbáltam tolerálni benne mindenfélét.
2016. aug. 22. 23:27
 7/15 anonim ***** válasza:
19%
Nekem ezt az eltűnősdit egy "felnőtt" 37 éves nő játszotta el. 2x is.... Nem kell velük foglalkozni és nem szabad beleélni magad semmibe, még beszélgetés szinten sem.
2016. aug. 23. 00:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/15 anonim ***** válasza:
100%

Nem mentegetni próbálom az adott csajt, mert gerinctelen, amit csinált, csak írok egy példát, hogy lásd, nem minden az, aminek látszik. :)


Én személy szerint pár hónapja itt szuperül ellevelezgettem egy sráccal, kérdésre válaszból oldalas levelek lettek. Tök tisztában voltunk vele, hogy nem akarunk egymástól semmit (van párom), de intelligens, kedves srác volt, és úgy éreztem magam a leveleitől, mint anno 13 évesen, mikor úton-útfélen levelezőtársakat gyűjtöttem, és naponta lestem a postást. :) És ő is szívesen írt nekem hosszú leveleket.

Lényeg a lényeg, beszélgettünk könnyedebb, komolyabb témákról is, mesélt munkáról, párkapcsolati sikertelenségekről is... mire én egyszer csak nem válaszoltam neki.

Képzelem, hogy jöhetett ez le neki, ő megnyílik, én meg eltűnök. Ha írt volna ki kérdést, én is hasonlóan szemét lettem volna, mint a te partnered.

Valójában pedig annyi történt, hogy összecsapott felettem az élet, a munka, a párkapcsolat, a család, minden egyszerre. _Akartam_ én válaszolni, nagyon akartam, csak nem volt kapacitásom egy hosszú levélre, aztán telt az idő. Azon kaptam magam, hogy hetek teltek el, ő nem írt többet (nyilván úgy gondolta, lekoptattam), én meg nem mertem, tök ciki lett volna, elvégre csak egy ismeretlen csajszi vagyok, miért lenne kíváncsi a magyarázkodásra. :)

Eddig tartott egy szuper levelezés egy kedves ismeretlennel.


Ahogy írtam az elején: nem mentegetni akarom a levelező partneredet. Az alapján, amit írtál, nem véletlen eltűnésről van szó, főleg, ha le is tiltott, és szomorú, hogy vannak ilyen magukat felnőttnek tartó nők.

De úgy gondoltam, hogy a jövőbeli esetekre, meg más hasonló helyzetben lévő válaszolónak érdekes lehet a mesém. :)

Nem kisebbíti a bűnöm, hogy feledékeny és csapongó vagyok, de nem kell mindig a rosszindulatot feltételezni. :)

2016. aug. 23. 13:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/15 A kérdező kommentje:
#7: Velem sokan eljátszották már ezt, csak úgy gondoltam, egy "beteg" ember érzékenyebb, toleránsabb, plusz eleve felnőtt, ami nálam azt is jelentené, hogy legalább neten tud normálisan kommunikálni. Nem éltem bele magam semmibe, csupán rosszul esett, hogy miközben ő azért ajvékolt, mert nem fogadják el, és a barátnője is tiplizett mellőle - most már sejtem, hogy nem feltétlenül a barátnője volt a hibás -, és neki fájt ez a lépés, ő ugyanezt csinálja. Az is igaz, hogy én vagyok a hülye, mert még mindig elhiszem, hogy végre valaki különb lesz, mint a többiek, de nem.
2016. aug. 23. 14:33
 10/15 A kérdező kommentje:
#8: Nyilván érthető, ha valakinek sok a dolga, bár én akkor is azt mondom, hogy egy idő után - ha fontos neki a másik - tud jelentkezni legalább egy rövid levéllel. Szerintem nem kellett volna cikin érezni magad, én a srác helyében biztosan nem haragudtam volna rád, ha írsz két-három sort, hogy sok dolgod volt, de legközelebb lesz időd hosszabban is válaszolni. Velem is előfordult, hogy pl. fb-ra sem mentem fel vagy egy hónapig, amúgy is utálom, de nem volt energiám kisregényt írni, de úgy gondoltam, hogy ha jól elbeszélgetünk, akkor a másik fél is meg fogja érteni, főleg hogy ő is elfoglalt, és ő is ritkán ír hosszabban. Amúgy a fentebb leírt esetben azért is volt gyanús a sunyiság vagy a rosszindulat, mert először naponta akár 2-3 rövidebb levelet is írt, aztán az utolsó üzenetem után már feltűnt, hogy másnap sem jött semmi válasz. Aztán napokig nem írt, én sem akartam, mert sejtettem, hogy ez mi, és nem fogok megalázkodni senkinek, könyörögni sem, végül pedig már akkor sem tudtam volna írni, ha akartam volna. Biztosan én vagyok a naiv, de úgy gondoltam, hogy ha vele eljátszották ezt az eltűnősdit, akkor másképpen fog hozzáállni az egészhez. Hát tévedtem, úgy tűnik.
2016. aug. 23. 14:41
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!