Te összejönnél olyannal akinél nincs benti wc, gáz (tehát fával van fűtés télen), a fürdő 30 éves és romokban, és a falak dohosak. Szóval ez számítana?

"Legyen már mindenkinek érthető, hogy nem arról van szó, hogy nincs eleresztve a srác anyagilag, hanem igénytelen" - Nekem ez a kérdésből nem derül ki egyértelműen, és az sem, hogy a kérdező bár igénytelennek látja, nem tudni, mióta és mennyire jól ismeri ezt az ismerősét. Természetesen ez befolyásoló tényező a véleményalkotásomban.

Ha igénytelenség miatt ilyen, akkor nyilván nem terveznék egy ilyen emberrel. De egy igénytelen ember minden másban is az, az élet többi területén is, ez kiderülne, ha több információt osztana meg velünk a kérdező. Ha anyagiak miatt él így, de nem ez az életcélja, hogy így élje le az életét, akkor nincs tragédia, az megoldható.

Anyai nagyapám anno megörökölte a szülei házát, de akkoriban az még eléggé elmaradott térség volt modernizálás szempontjából, szóval mikor én pici voltam, nem volt rendesen csatornázva, bár volt a házban is WC, de ott csak pisilni lehetett, minden máshoz a pottyantóst kellett használni, később lett megoldva a rendes csatornázás, én még emlékszem, amikor ment az átalakítás, a fürdőt is később újították fel, a fűtés sokáig csak kályhás volt, már iskolás voltam, amikor konvektorosra bővítették, de a kályhát mai napig használják télen, soha nem voltak anyagilag eleresztve, tisztasági festés és vakolás rendszeresen volt még én is görgettem a mintás hengert párszor a falakon, de nagyobb felújításokra nem jutott. Mikor nagybátyám jobb anyagi szintre került, egy rakás költséges felújítást megcsinált a nagyszüleimnek, amire addig nekik nem telt.

"Kiváncsi lennék ki mit hoz össze önerőből?" - Én még most is felújításban vagyok, falakig bontottuk azt a lakást, amit tavaly vettem, az előző lakók lelakottan hagyták itt, én úgy terveztem az anyagiakkal, hogy jusson arra is, hogy lakható állapotúvá tegyem, sikerült eleget alkudni hozzá, már csak azért is, mert az előző tulajok szabadulni akartak a lakástól, és a felhalmozott hiteltől, még maradt is egy kicsi, miután kinullázták, úgyhogy ők is jól jártak, meg én is.

Én azonnal felújításba kezdtem, amint megkaptam a kulcsokat.

Elsőként bejárati ajtó csere biztonságosabbra, majd nekiestünk a falaknak, a tapétáknak, a beépített bútoroknak, a padlószőnyegnek, a linóleumnak. 40 éves por, csótánytemető, zsilett penge a padlószőnyeg alatt és hasonló finomságok, sorra jöttek elő a "Mekk Elek" típusú megoldások. Én már akkor költöztem be, amikor a tisztasági felújításnak teljesen a végére értünk, volt konyhabútorom, tudtam mosogatni, volt egy ágyam, minimális szintű áramhálózatom, rendben volt a fürdőszoba (WC és víz tisztálkodni, mosógép később jött) egy tűzhelyem és egy hűtőm. A többi már nem volt alapfeltétel, azt apránként itt lakva is lehetett már csinálni.

Hallottuk ugyan a pletykát a szomszédoktól, hogy mennyire csodálkozott az előző tulaj, mikor velük találkozott még időnként, hogy ennyire hozzányúltunk ehhez a lakáshoz és gyakorlatilag a nulláról raktuk össze újra, hiszen "mindenkinek jó volt azelőtt úgy, ahogy volt...", de nekem egy lakható állapotú otthon kellett. A falakkal nem volt gond, szóval az alap rendben volt, ha nem így lett volna, nyilván nem veszem meg ezt a lakást és megyek tovább, de nem költöttem annyival többet a felújításra, mint amennyivel többért felújított, ugyanilyen típusú lakásokat árultak (árulnak) ugyanazon a környéken. Szóval vettem egy jó alapot és kipofoztam a maradék tartalékból. Természetesen rengeteg utánajárással járt, volt, hogy egész nap csak mentem és lejártam a lábam, vagy épp böngésztem a netet a legjobb lehetőségekért, számoltam, kalkuláltam, méreteket, költségeket, ez ezzel jár, én bevállaltam.

Kérdés, hogy kivel lehet ugyanezeket a köröket akár közösen megfutni, és kivel nem. Aki igénytelen, az egy csodapalotát is rövid időn belül képes lelakni, aki nem az, az pedig rászánja azt a plusz időt, energiát, és gyűjt, meg tervez már jó előre.