Ez már a szánalmasság csúcspontja?

18 éves lány vagyok. És eddig nem értettem, h miért kérdezgeti minden 11-16 éves korig lévő lány, h "gáz, h még ne volt barátom és nem jártam senkivel?".

De most fordult a kocka. Kis 5-es korom óta várom, h eljöjjön az életembe a szerelem. Ha jól számolom akkor kb 11 éves lehettem. És most itt vagyok 18 éves és nem értem, h miért nem gondolt rám még úgy egy fiú/ffi sem. Voltak, akik próbálkoztak, dehát még a csókig sem jutottunk el. Selejtes vagyok? vagy miért nem kellek senkinek?

Íszonyatosan fáj, és keserű, besavanyodott lettem. Pedig szeretek nevetni és bárcsak lenne vki, aki szívesen közeledne felém.(persze egy normális , rendes ember, tehát nem emos vagy olyan akinek csak "aara kellenék)

Úgy félek,h soha nem fogok kelleni senkinek...