Összejönnétek egy olyan személlyel aki lel kisérült (főként lányok válasza érdekel de válaszolhat bárki)?

Nem, soha többet. Számomra a "lelki sérült" egy személyiségzavaros személyt jelent.

26/F

Nem. Nekem egy egészséges lelkű férfire van szükségem. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem fogadom el, ha az életében történt már valami törés, de az legyen a helyén kezelve. Tapasztalatom szerint, aki nem dolgozta fel az élete traumáit, az mindig ugyanoda esik vissza. És ez nekem túlságosan labilis.

27/N

Nem mindegy, mi a baja, és hogy hajlandó-e változtatni.

Nekem volt lelki sérült párom - alacsony önértékelés, pánikroham, depresszív szakaszok... -, de ő tett érte, így nem volt baj.

De akivel jelenleg együtt élek (nőrokon), is depressziós, és nem hajlandó tenni ellene. Na, ez gáz, sokszor pokróc, bknózik, stb., szomorú, lehúz és esze ágában nincs elmenni orvoshoz.

Ahogy már írták nem mindegy mi is a baja és mennyire sérült.

Ismertem olyan fiút aki pillanatok alatt váltott kedvesből dühös parasztba és vissza nem azért mert skizofrén csupán nem tudta elviselni hogy jóban vagyunk. Mert őt úgyse lehet szeretni (csak barátok voltunk) így el is mart maga mellől mindenkit csak netes barátai maradtak az ország különböző végeiből. Sokszor volt depressziós és vagdosta is magát. Rajta nem lehetett segíteni. Végül évek hosszú munkájával engem is elmart maga mellől.

A páromnak ezzel szemben több törés volt az életében mint amennyit egy embernek szerintem el kéne viselnie de kezeli. Vannak fasz.ságai de a történetének ismeretében ez jogos valahol és ahogy írták följebb nem mindegy hogy valaki belesüllyed a szegény pici én akit mindenki bánt világba vagy tenni próbál hogy a többi ember elfogadja és hogy normális életet éljen.

Alapvetően szerintem nagyon ritka aki teljesen épen megússza a felnőtté válást és a felnőttkort így a kérdés nem az hogy sérült e valaki hanem hogy tesz e azért hogy teljes normális emberként éljen vagy képtelenek túllépni a gondjaikon.