Barátnőm anyja egy nemnormális nő! Mit tegyek ellene?

Amikor én voltam ilyen helyzetben, az exemnek eszébe sem jutott, hogy költözzünk össze, magamra hagyott, és magát mentette, és nem foglalkozott vele, hogy velem mi lesz, eszébe sem jutott más megoldást keresni. A barátnőd nagyon kemény élethelyzetbe került, és csak egy elméletet tudok, ami szerint magunk választjuk meg a családunkat, ahova születünk, de senki nem bizonyította még, hogy tényleg így lenne.

Tudom, hogy nehéz így élni, ebben éltem az elmúlt több, mint 10 évben úgy, hogy nem állt mellettem senki. Ha az én exem akkor az összeköltözést felajánlotta volna, én belementem volna, persze megtervezve mindent, főiskola mellett amúgy is elkezdtem dolgozni. A barátnőd valószínűleg fél a következményektől, nem hibáztatom érte, tudom, milyen ezeket a dolgokat mérlegelni. Ha mellette állsz, és próbálod erősíteni, hogy menjetek külön, és szakadjon ki abból a közegből, sikerülhet, ha magára hagyod, össze is omolhat lelkileg, és ki tudja, hajlandó lenne-e újból társat keresni, főleg, ha még meg is mondod neki, hogy az anyja miatt (az exem megmondta, hogy nem akar a szüleimmel találkozni soha többé...).

Szerintem beszéld meg ezt a barátnőddel, mert neki aztán pláne nem leányálom, neki az anyja, akár tetszik, akár nem, és neki ezzel a helyzettel mindenképp kezdeni kell valamit. Akár az én válaszaimat is megmutathatod neki, legalább látja, hogy más is van hasonló cipőben.

Neki az tenne jót, ha kiszakadhatna abból a közegből, és ha ezzel veled lenne lehetősége, sokat számítana, egy ilyen közeg senkinek nem tesz jót. Az anyja nem tudni, javul-e valaha, vagy rosszabbodik, de akár közelről, akár távolról része a csomagnak, távolról könnyebb, csak egyedül nehéz kivitelezni azt, hogy az ember távol tudjon maradni. Ha a barátnőddel összefogtok, akkor nem fog úgy járni, mint én jártam, ha magára marad, baromi nehéz évek várnak rá, és csak akkor nem hatalmasodik el rajta is az anyja problémája, ha elég erős.