Teherbe estem a volt páromtól! Hogyan tovább?

Kerdezz ra h akkor alairja az apasagit vagy pereljed be ?

Vagy fizesse ki az abot ha nem akar gyereket

Minimum ennyi ha ilyen

Nem írsz sok minden "egyébb" tényezőről.

-hány éves vagy?

-képes lennél egyedül felnevelni ha megtartod?

-anyagilag hogyan állsz? munkád,pénzed, lakásod?

-lenne segitséged? szüleid? megtudnál fizetni egy babysittert ha nincs segitséged és szükséges lenne?

Mond el neki így tájékoztasd mindenképpen!

Mond meg neki mindenképp. Ha úgy érze h egyedül is tudod válalni,olyan az anyagi helyzeted,stb akkor tartsd meg. Ezt neked kell érezned. És ha ilyen ,akkor add be majd a keresetet a bíroságra. Apasági,gyerekelhelyezés,gyerektartás miatt. Válalja csak a felelöséget.

N24

Egyszer nagyon hasonló helyzetben voltam. Csak ott nem para hónapos kapcsolatról volt szó és mi védekeztünk. Mégis megtörtént.

Sokáig tipródtam mi legyen, mert ha van ember, akinek az élettel járó legminimálisabb felelősség sem való... hát ő az. (Ezért is lett végül vége). Én voltam sem túl jó lelki sem túl jó anyagi helyzetben. Kikértem pár közös barátunk véleményét, hisz amikor ennyire érintett az ember érzelmileg, nehéz 100%-ban racionálisan dönteni. Én úgy éreztem h földbe döngetné a sokk, de elvileg akkor is joga van tudni. Még akkor is, ha tudom, mire teszi a voksát. Barátaink megerősítettek ebben. Szóval én végül elmondtam neki. És azt is, hogy ne érezze pushban magát emiatt. Döntöttem, ez pusztán formai közlés. Az anyagi vonzatát csak felezni engedtem. Nem volt egy könnyű helyzet, pedig ő még bunkó se volt. (Persze így is sikerült annak lennie, de ez már egy másik történet). Azóta sem tudom hogy jól döntöttem-e, de úgy gondolom így volt korrekt és sztem ma sem döntenék másképp.

Kitartás, tudom h nehéz most.

Jav *pár hónapos

*nem voltam sem túl jó...

figyelj, amikor nem védekeztetek akkor vállaltátok, hogy terhes is maradhatsz.

ő sem húzott gumit, te sem erőltetted.

Én elmondanám neki. Pontosan abban a stílusban, amit itt fent felvázoltál.

Az, hogy ennyi érdeklődés után ő mit mondana, az nem kérdés, így nem is gondolom, hogy befolyásolnia kell a döntésben. De mindenképpen joga van tudnia a dologról, illetve kötelessége is, hiszen ha úgy döntesz, hogy megtartod, akkor segítenie is kell.

(Ez esetben az sem jó egyébként, ha vársz még, amíg érlelgeted, mert akkor máris alapot adsz annak, hogy de nem is az övé.)

Tehát: én elmondanám neki, csakazértis, ugyanis attól, hogy úgy tesz, mintha nem létezne a probléma, az még nagyon is valós...

Abban, hogy megtartsd-e, nem tudok és nem is akarok tanácsot adni. Én nem tenném, de nem ismerem a te anyagi helyzeted és a szüleid hozzáállását. Van-e, aki segít? Fel tudnád-e nevelni egyedül?

(Mert apuka hozzáállását tekintve küzdhetsz a gyerektartásért, mivel nem vagytok együtt, eleve az anyakönyvi kivonaton se szerepel, ha ő nem nyilatkozik, hogy ő az apa.)