Lányok, volt már olyan, hogy nagyon vonzódtatok valakihez, akihez nem kellett volna?

Volt ilyen. Alig ismertem, amit tudtam róla, azzal sem tudtam mit kezdeni- totál más életfelfogás, más gondolkodásmód, mások voltak neki a fontosak, mint nekem, tehát már a legalapszintűbb ismerkedésnél egyértelmű volt, hogy ebből kapcsolat nem lehetne még akkor sem, ha nem lenne egyébként egy hírhedt szoknyapecér.

De hát, mit van mit tenni, a 17 éves kis naiva énem igen elegánsan elérte, hogy újabb számot adjon hozzá a gyűjteményéhez, ő vette el a szüzességem. Tapasztalt volt már a kérdésben, nem bánom, hogy megtörtént, egyáltalán nem volt kellemetlen élmény. Már maga az aktus, az, hogy utána egyáltalán nem beszéltünk hónapokig, nem válaszolt semmilyen megkeresésemre, az azért eléggé fájt. Ugyan konkrét szerelmi bánatom nem volt, de még fél évig elég sokat gondoltam rá. De addigra már megismertem annyira (szóbeszédekből, meg egyszer-egyszer társasággal összefutottunk), hogy bőven kiábránduljak a szexuális vonzerejéből (ami nyilván ismét ugyanúgy hatott volna rám, ha ismét elkezdi tenni a szépet). Miután megismerkedtem az első nagy szerelmemmel, onnantól kezdve már nem tudott meghatni a gondolata, szóval ezt teljes lezárásnak tekintettem :)