Fiúk, ezen ti is megharagudtatok volna?

Köszönöm szépen a válaszokat, döntöttem szakítok vele. Igen, azóta hazajött már, kb. olyan hajnali kettő körül állított haza, azt mondta haveroknál volt, de szerintem hazudik. Ma délelőtt pedig megint elment, és kérdeztem most hova megy, azt mondta a szüleihez, mert az apjának kell segíteni valamit. És akkor mondtam, hogy oké, megyek én is, de azt mondta, hogy ne, inkább maradjak itthon ilyen betegen, nem akarja, hogy megfertőzzem az anyukáját. Hát, nekem már itt gyanús volt, és akkor egy bő fél óra múlva fölhívtam a szüleit, hogy megérkezett-e már a kedves fiúk, de ők azt mondták, hogy arról se tudtak, hogy megy. Úgyhogy itt telt be a pohár, összepakoltam a cuccait, úgyhogy ha majd hazaér várja egy kis meglepetés...Ezek után már arra is gondoltam, hogy lehet nem is a haverjaival volt, mikor azt mondta elmennek sörözni. Vagy nem is kellett annyiszor túlóráznia. Sőt, lehet nem is volt semmilyen Budapesti munka, ami miatt a hétvégére el kellett mennie itthonról. Nem is értem miért tűrtem el neki, amiket művelt velem, meg ahogy sokszor bánt velem. Na mindegy, nem akarlak untatni titeket, csak jó volt most kiírni ez magamból. Köszönöm a válaszokat mégegyszer, csak megerősítenek abban, hogy jól döntöttem. Puszi mindenkinek! :)

Hát hazajött olyan 7 óra felé, és kérdezte, hogy most mi ez, én meg mondtam, hogy tudom, hogy nem a szüleinél volt, és hogy biztos megcsal, meg elegem van a folytonos megaláztatásaiból, és én ezt már nem akarom folytatni. És akkor először jött a bocsánatkéréseivel, meg hogy meg tudja magyarázni, meg tudom hogy csak engem szeret, stb... Aztán mikor látta, hogy ez nem használ, na akkor dühödött be. Elkezdett ordibálni, elmondott minden krvának, hogy csak a szexre voltam jó, már amikor egyáltalán jó volt velem, és hogy igen, megcsalt, mert azok a lányok legalább ki tudták elégíteni, meg hogy reméli nála jobbat úgyse fogok találni, csapkodott, meg fölrúgta a bőröndöket, meg a cipőket meg ami az útjában volt. Komolyan egy percig azt hittem, hogy nekem fog jönni, bár még soha nem ütött meg. Én meg a kiabálásba nem szálltam be, erőm se volt hozzá, meg hangom se nagyon volt, és kérdezte, hogy nincs semmi mondanivalóm, és akkor mondtam, hogy szerdán nem leszek itthon, vigye el a többi cuccát is, amit még akar. És erre meg azt mondta, hogy most el megy, de ne higgyem, hogy ennyivel végeztük. Aztán jól bevágta az ajtót.