Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Férfiak, mennyire tartjátok fontosnak ezt a nőben?
Úgy gondolom, hogy a férfiakba már egészen kicsi koruktól kedve íratlan szabályokat sulykolnak bele, ugye azzal kezdődik a "macsóság" beékelése, hogy azt dörgölik a kisfiúk orra alá, hogy "a fiúk nem sírnak" és alapjáraton több olyan közhely is van, amellyel a látszólagos érzéketlenséget nevelnek a fiúkba. A nők ugye meg folyamatosan lelkiznek egymás közt és sokkal szabadabban vezethetik le az érzelmi feszültségeiket, nekik elnézik, míg a férfiszerephez hozzá tartozik a hallgatás, a nyelés, a tűrés, egyedül való feldolgozás.
Férfiak, egyet éretetek-e ezzel a megállapításommal, mennyire meritek megélni, kifejezni az érzelmeiteket? Mennyire vagytok ténylegesen érzékenyek és ebből mennyit mutattok ki?
És a fő kérdésem: Nektek fontos, vagy örülnétek annak, ha egy olyan nő lenne a társatok, akinek felfedhetitek a gyengeségeiteket és "sírhattok a vállán" ő pedig lelkizne, törődne veletek, megvigasztalna titeket? Vagy nem szívesen tennétek ezt még a párotok előtt se, inkább az önemésztést választjátok, magatokban rendezitek le a fájdalmaitok, ezzel megtartva a "férfiasságotokat"?
"Nem az őskorban vagyunk már, hogy a férfinak nem lehet sírni."
De, sajnos a modern őskorban vagyunk.
Érdekes téma. Én sajnos elég érzékeny vagyok, a hozzám nagyon közel álló személyek mind tudják ezt, viszont van egy határ, ami mögé nem szívesen engedek be senkit. Vannak sérelmek meg gondolatok, amiket inkább megtartok magamnak. Mikor volt komoly kapcsolatom, akkor végül is beszélgettünk mindenről, de több dolgot így is magamban éltem meg.
Bár itt tisztázni kéne, hogy ez mit is jelent pontosan, mert ha csak azt értjük alatta, hogy "lelkizés", akkor azt a legbizalmasabbakkal úgyis csinálom, legyen az egy barátnő, vagy barát, ez nem téma. Eleve olyan társat választok, aki ilyen téren hasonló és fogékony rá. Viszont sírni meg senki előtt sem szeretek, olyankor össze kell szednem minden erőmet.
Szóval a kérdésre válaszolva, kicsit érzékenyebb vagyok, mint amennyire kimutatom, mert tudom, hogy nem túl vonzó tulajdonság. Alapjáraton is zárkózott vagyok, de ha megvan a megfelelő ember, akkor könnyen oldódok. Sosem voltam az a "macsó" típus, erről letettem már nagyon rég, úgyhogy csak megpróbálok kevésbé "nem vonzó" lenni. :D
Én mindenképp örülnék egy olyan barátnőnek, akivel át lehet rágni magunkat ezen, hasonlóan mély érzésű, empatikus. Igazából mással nem is tudnám elképzelni, ezek nagyon fontos dolgok.
Erős vagyok testileg, lelkileg. Sohasem gondoltam arra, hogy érzéktelennek is kéne lennem, meg hát gondolhatnék... vannak érzelmeim. Ezek fontosak, sokat beszélek róluk, meg nem nyomom el őket.
Nem "kisírni" szoktam valaki nő vállán, csak élek, mint egy normális férfi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!