Manapság lehet még ilyen nőt találni, akinek egy idő után sem kellene gyerek?

Vannak nők, akik nem szeretnének gyereket, nekem sem volt soha a gyerekvállalás a legfontosabb.

Én meg pont olyan férfival akadtam össze, akiről később kiderült, pedig nem árultam zsákbamacskát, hogy mégis akart volna babát. Pontosabban a baba mellé anyukát csak addig akart volna, amíg az felneveli olyan öt-hat éves koráig, aztán elvileg elzavarta volna anyut és egyedül nevelte volna tovább a gyereket. Mert egy babával még baj van, de egy öt-hat éves gyerek már menő, lehet vele játszani.

Szóval sokkal inkább egy normális férfi, akinek nem lehet gyereke.

Nekem van gyerekem, és már nem szeretnék többet.

Szóval engem nem zavarna.

Szerintem ezt jobb az elején közölni, mert ez egy nagyon fontos kérdés, és ha eltérően gondolkodtok valakivel erről, akkor vagy egyikőtök megalkuvásra kényszerül, vagy vége a kapcsolatnak.

Anyukám mesélte, hogy még friss diplomásként az akkori munkahelyén az egyik kolléganője meddő volt, és a férje vágyott gyerekre, de nem tudták megoldani, ezért elváltak, a férje elvett mást, akinek lehet gyereke.

Engem nagyon zavarna, ha csak akkor tudnám meg, mikor már mélyebb érzéseim vannak, mert megalkudni nem szeretnék, az elején viszont könnyebb továbblépni, és azt mondani, hogy bocs, de akkor inkább ne. Örökbefogadásra még vevő lennék, de ha az sem, akkor nem szívesen mondanék le az anyaságról. Pedig én az vagyok, aki nem görcsöl rá minden áron, de csak akkor tudnék lemondani a gyerek utáni vágyamról, ha társam nem akadna.