Miért laknak manapság 25-30 éves korukig otthon a férfiak?

"Lustaság,kényelem, élet képtelenség? Mi lehet az oka?" --- NEM!

Én a számító, alattomos, aljas, semmirekellő nőket szűrőm ki ezzel a módszerrel és működik :)

Én csak a páromból tudok kiindulni: ő azért lakik még otthon (bár félig nálunk is) mert egyedül nem tudna venni lakást és fent tartani, plusz imádja a szüleit, idősek, sokat kell segíteni otthon.

Azért lássuk be, a mai keresetek (az átlagembereknél) nem a legjövedelmezőbbek. Ő megmondta kerek-perec , hogy ha nekem sikerül elhelyezkednem (most vagyok végzős egyetemen) azonnal nekiállunk lakást/házat keresni, de ő addig egyedül nem mer ebbe belevágni. És itt szó sincs lustaságról, életképtelenségről...

Mi van ha csak nem találtak egy arra érdemes nőt, akivel együtt éljenek? Ha csak pénzéhes, kétszínű , riherongyokkal hozza össze a sors, minek kapkodni.

Elmúltam 30 bőven és eszembe sincs egyedül élni csak azért mert az a férfias. Pedig lenne pénzem rá, el lennék egyedül, boldogulnék is volt rá példa. Viszont nagyon magányos és nyomasztó az üres lakásba hazamenni.

33F én azért élek itthon mert:

24 voltam mikor az egyetemet befejeztem, gimis korom óta kolis/albérletes voltam, haza csak 3-4 havonta jártam hétvégére. Már itt rühelltem, hogy egyedül vagyok, de a tanulás és munka miatt nem unatkoztam.

Egyetem után munkakeresés ezerrel, 2 évet itthon voltam, a pénz nem fán terem kedves hölgyeim!

Lett munkahelyem bruttó 180e, a bérlet kifizetése után 94e-em maradt, koszos lepukkant garzonok 70e-től indultak + számlák és akkor az ember még nem evett. Tehát a nagy "önállóság" a szülőknek 50-60e-be került volna, minket férfiakat nem pénzelnek ám a szeretők :)

60e-et félretettem minden hónapban 2 éven keresztül, megismerkedtem egy hölggyel, aki nem igazán értékelte, hogy otthon lakok, a szokásos anyuci fiacskája, neki férfi kell szöveg...

Fejleszthetőnek ítéltem a személyiségét, ezért időt és energiát áldoztam rá, hiba volt! Kerestünk 2-en egy albérletet, kifizettem a 3 hónap foglalót, 10 hónapra aláírtuk a szerződést. Megbeszéltük, hogy közös kassza, közös számlák stb.

A gondok a második hónapban jöttek, nem azért mert lusta vagyok, nem azért mert elvárom, hogy kiszolgáljanak, nem a szülők hiánya miatt. Azok a piszkos anyagiak, elvárta volna, hogy minden én fizessek, hiszen az a férfi dolga, hiszen van megtakarításom, ne legyek már ilyen anyagias élősködő parazita. A főzés, takarítás, bevásárlás persze szintén férfimunka szerinte. Takarítás fizikai fájdalommal jár, ami fejfájást okoz, ami elveszi a kedvet az esti tevékenységtől...

Testvéreméknek kölcsönadtam egy nagyobb összeget, a lekötött pénzem kamata elúszott volna, ha nem várok 3 napot. Gondoltam ennyit csak megtesz a hölgy, hogy néhány napi kaját ő veszi meg, vette is végül, de csak magának a drága.

Elment a barátnőivel partizni, nekem nincs pénzem nem mehetek, ne várjam el tőle, hogy eltartson! Szépen összepakoltam a cuccait mire visszaért, kiadtam az útját.

A szerződés miatt még 8,5 hónapig fizethettem az albérletet és a számlákat. "Boldog" önállóság, csak 1millió Ft-ba került, ohh igen még az állásom is megszűnt, nem baj fő az önállóság! Igaz kedves hölgyeim?

Utolsó pár hónapban, lett melóm, összejöttem egy szöszivel, de mikor az albit végre visszamondhattam büntetlenül és hazaköltőztem. Megint jött a szokásos női maszlag, amit oly gyakran lehet olvasni a "gyikon"

Ezért is írtam korábban, hogy: "Én a számító, alattomos, aljas, semmirekellő nőket szűrőm ki ezzel a módszerrel és működik :)"