Miért gond az, hogy a múltban élek és eddig nem tapasztaltam meg a szerelmi életet?

Talán azért, mert ez a pszichés állapot ha nem kezeled, akkor csak fokozódni fog, és amit most még elfogadhatónak tartasz kényelemből, gyávaságból, vagy ki tudja miért, később csak elhatalmasodik rajtad.

X idő múlva pedig rájössz, hogy elbaszarintottad az életed, és azzal szembesülsz majd, hogy a helyzeted fenntarthatatlan a számodra, és nincs más kiút, csak az öngyilkosság.

Gondolom, barátok se nagyon vannak, ill. ha mégis, azoknak vannak vagy lesznek párjuk, és idővel egészen más élethelyzetük miatt eltávolodtok. Hosszútávon pedig eléggé unalmas egy önsajnáló ember.

Szóval itt nem csak az a gáz, hogy nem akarsz barátnőt, bár ez is, hanem az is, hogy nem szocializálódsz, és az is, hogy a múltban élsz. A jelen meg elmegy melletted.

Menj valami pszichoterápiára szerintem.