Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy lehet az ilyen embereknek tanácsot adni, segíteni?
Van egy barátnőm, aki úgy 12 éves kora óta nem nagyon volt még szingli, most viszont az. És nem nagyon bírja az egyedüllétet, teljesen maga alatt van.
Én az eddigi 20 évem alatt egyszer voltam kapcsolatban, az is csak 1 hónapig tartott, szóval nem nagyon mondanám tapasztaltnak magam párkapcsolati dolgokban.
Én így hiába mondom neki, hogy próbáljon meg a maga boldogságára koncentrálni, hogy egyedül is meg lehet ugyanúgy lenni (itt vagyok én, az élő példa), ha neki konkrétan "feltétel" a teljes életéhez egy pár.
Hogyan tudnék neki tanácsot adni, ha ebben a dologban ennyire különbözőek vagyunk? Van/volt valaki hasonló helyzetben?
Előre is köszi a válaszokat :)
20N
válasza:Pl. én nem keresem mások társaságát, eléggé egyedül vagyok, de így jó nekem, megtalálom a boldogságot munkában vagy egyéb elfoglaltságokban, nem hiányzik, hogy drámázzon itt nekem akárki is.
De vannak haverjaim, akik azt hiszik, hogy az életet élni azt jelenti, hogy szerelmesnek lenni és kapcsolatban lenni. Na ilyenkor vita indul, és elmagyarázom, hogy miért is nincs igazuk, érvekkel. Hátrányok, miért nem éri meg.
Igazából ez csak pillanatnyi gondolkodást vált ki belőlük, mert hallani se akarnak arról, hogy az értelemmel többre mehetnek, mint az érzelmekkel.
válasza:hasonló vagyok én is, mint te, elvagyok egyedül, de ez nekem nem jelenti azt, hogy nem akarok kapcsolatot, egyszerűen csak türelmes vagyok a témával :D
ő is olyan, hogy meghallgat nyilván amikor ezeket elmondom neki, de ezzel ő nem lesz előrébb :/ nem az egyedülléthez van szokva
válasza:Sehogy sem tudsz segíteni, hacsak nem szerzel neki egy pasit! :D
Bizonyos emberekre, de főleg nőkre jellemző ez a viselkedés, ha fiatalabb koruk óta egy hosszú kapcsolatban éltek. Egyszerűen amikor fejlődött a személyiségük, hozzászoktak a dologhoz. Mondhatsz neki bármit, ilyen a személyisége... Azt pedig nagyon nehéz megváltoztatni.
Tud ő szerezni magának amúgy, eddig se volt gondja vele soha. :D (nekem annál inkább. :'D)
Igen, ez már a személyisége része. :/ Ezen ő tud változtatni, meg egy pasi, én sajnos nem. Csak gondoltam, hátha valahogy mégis tudnék, rossz a szenvedését látni, és tudni, hogy emiatt boldogtalan. :(
válasza:Ez a gyakorikérdések, beszéljük meg azt is, hogy Neked miért volt gondod a dologgal! :D
"Ezen ő tud változtatni, meg egy pasi, én sajnos nem."
Ez nagyon jó meglátás! Sok ember van, akin az ismerősei segítenének, de nem tudnak. Egyszerűen amíg az illető nem akarja és nem fogadja el a segítséget, addig minden ráfordított energia kárba vész.
Esetleg próbáld meg lekötni programokkal, feleleveníteni a hobbiját. Talán addig nem gondol a dologra! :)
Aki iránt érdeklődöm, az irántam nem. Ha pedig valaki esetleg irántam érdeklődne, abban sem vagyok biztos, mert senki nem tesz konkrét lépéseket. (mostanában tetszik egy srác, ő meg ha olyanja van rámköszön, ha olyanja van meg nem vesz észre, hát ebből én nem tudok meg semmit arról, hogy akar-e valamit, vagy csak úgy szórakozik rajtam) Szóval nekem ilyen gondjaim vannak ezen a téren, de köszönöm, hogy rákérdeztél, nagyon kedves volt tőled. :)
Nagyon sokszor ez van tényleg. Mondja ő, hogy igyekszik meglenni egyedül, elő is vette az új hobbijait, szóval tesz érte tényleg, de tudom, hogy még mindig túl sok energiája erre a szomorkodásra megy rá. Illetve benne nincs kialakulva az, ami pl. nálam és még sok szingli ismerősömnél, hogy sorozatokkal, könyvekkel, kreatívkodással, sportolással elvonjuk a gondolatainkat az egyedüllétünkről.
Köszönöm a kommentet, jól esett, hogy az én gondomra is rákérdeztél. :) (és köszönöm a tanácsot is. :D)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!