Segitség! Nem tudom mit tegyek, a párom gyereket szeretne?

Sokan leírták már, én is csak ismételni tudom. Normális esetben a gyereknek úgy kellene érkeznie, hogy előtte ti ketten megbeszélitek, hogy akarjátok. És ha igen, akkor hajrá! Ha viszont te nem akarod, akkor ne kényszerítsen ebbe bele.

Ültesd le és beszéljetek a dologról. Mondd el neki, hogy a gyerekvállalás nem úgy történik, hogy ő ad neked egy határidőt, amíg döntést kell hoznod. És hogy gyereket nem olyan kapcsolatba kellene szülni, ahol egyáltalán felmerül, hogy az egyik fél lemond róla és otthagyja a másiknak.

Nehéz, de legyél nagyon határozott! Ha nem akar védekezni, akkor ne szexelj vele! Egyébként jó ha tudod, hogy ez is a szexuális erőszak egyik fajtája, amikor a másik fél nem engedi, hogy úgy védekezz vagy ne védekezz, ahogy neked tetszik. Különösen hogy rettegsz az anyaságtól, és ezt ő tudja is. Elképesztő...

Egyébként én, ha jól tippelek, néhány évvel idősebben ennél a pontnál mondanám neki azt, hogy vége. Mert vannak dolgok, amiket nem lehet elfogadni. Ez is egy ilyen.

+1 ehhez:

>"Semmiképpen se menj bele a gyermekvállalásba, mert nyilvánvaló, hogy nagyon nem akarod!

A párodnak meg >>kell<< értenie, hogy te ezt az egészet nem akarod. Amennyiben nem érti meg, külön kell mennetek. Neki olyan asszonykát kell keresni, aki már családot akar, neked pedig olyan pasit, aki szintén nem akar gyereket."

Ha nem akarod, ne menj bele.

Akkor összegezem a válaszokat.

A nő a felsőbbrendű lény, mindig ő dönt, és senkinek semmi köze hozzá. A férfiak mind szemetek, és ők különben is maradjanak csöndben. Ha baj van, akkor csakis a férfi lehet a hibás.

Egyszerűbben: Döntsd el te, és ha esetleg rosszul döntesz, akkor okold a legközelebbi férfit.

Hoppá, már megint... Hölgyeim, szép napot, és jöhetnek a piros pacsik. :-)

Sajnos a gyerekvállalás az egy olyan kérdés, amiben ha nem egyezik a két fél véleménye, akkor az általában a párkapcsolat végét jelenti. Persze ha szeretitek egymást, akkor meg lehet próbálni kompromisszumot kötni, hogy pl addig vártok a gyerekkel, amíg be nem fejezed a tanulmányodat. De ha egyikőtök sem hajlandó engedni, akkor kár folytatni a kapcsolatot. Lehet idővel neked is változik a véleményed a gyekervállalásról, teljesen érthető, hogy most még nem szeretnéd és ez a párod is megérthetné... elvégre a szülés azért nem egy 5 perces folyamat a számodra, amit csak úgy szívességből megteszel neki.

Szóval azt tudom ajánlani, hogy ülj le vele egy hosszú beszélgetésre arról, hogy ki hogy képezli el a jövőt, ki mit szeretne / nem szeretne, őszintén mondd el neki az aggodalmaidat és a vélaményedet a gyekervállalásról. És ha nem tudtok egy mindkettőtök számára megfelelő jövőképet kialakítani, akkor ez sajnos azt jelenti, hogy nincs jövője a kapcsolatnak, kár erőltetni.

Nekem is ért már azért véged kapcsolatom, hogy más elképzelésünk volt a jövőről. Vagyis a párom mindenképp valahol a távol-keleten képzelte el az életét, nekem meg eszem ágában sincs odaköltözni. Úgyhogy hiába volt szuper a kapcsolat, úgy döntöttünk, hogy jobb lesz ha külön utakon folytatjuk az életünket.

A 15-öshöz pedig... senki sem erőltethet rá semmit senkire, nemektől függetlenül. Egyébként meg a nő nem felsőbbrendű, viszont neki kell kihordania, megszülnie, szoptatnia a gyereket, őt fenyegetik a terhességgel járó kockázatok, szóval hadd döntse el ő, hogy mikor akarja ezeket bevállalni...

Egyébként 22L

És miután ő egyedül eldöntötte, utána majd a törvények segítségével, kényszeríti ki a pénzét a férfiaknak. Most még a szokásosnál is álszentebbek vagytok.

Te is ha tovább látnál az orrodnál, sok nővel együtt, akkor láthattad volna, hogy alapjaiban ugyanazt írtam, amit te, más szavakkal. Tény, hogy kellene hozzá egy kis szövegértés...

Igaz az összegzés jobban érdekel, mert az telibe talált. Csak fáj az igazság. Csak az a baj, hogy a struccot is megették, hiába nem látta az oroszlánt.

De itt legalább névtelenül, a legkisebb felelősség, és a másik szemébe nézése nélkül kiélhetitek a femináci hajlamaitokat, ócsárolhatjátok a férfiakat. Remélem megérem, hogy 100%ban ti fogtok uralkodni, kiváncsi vagyok, hogy mit tesztek majd egymással, amikor már nem lesz közös ellenségetek.