Mit szólnál ha kiderülne a pasidról, hogy már fizetett a szexért?

39, én álszent dolognak tartom, hogy csak a pénz léte, vagy nem léte, ami alapján szelektálsz.

Pénzbe került ő is... nyilvánvaló.

Azt meg azért nehezen tudom elképzelni, hogy egy kapcsolat kialakulásának szakaszában ilyen dolgokról faggatna valaki, hogy hogy állok a hernyókkal, vagy dobáltunk-e szárnyas ceruzákba nyomott tűket egymás hátába?

És, ha bármelyiket is a négy közül, az mennyiben változtatja meg azt, aki most vagyok?

41-es: Álszent dolog? Miért? Minden emberi kapcsolat befektetést igényel, csak nem mindegy, milyen "valutában" történik. Normális esetben érzelmekért viszonzott érzelmekkel fizetsz, anyagi javakért anyagi javakkal. Ha a te párod vagy szexpartnered a pénzedért van veled, nem pedig egyebet nyújtasz számukra, akkor valamit nagyon rosszul csinálsz. Az, hogy valaki mennyire tartja a szexuális szolgáltatást anyagiasítható dolognak, egyéni nézőpont kérdése. Nem értem, miért zavar, hogy én másképp gondolkodom, mint te. Nem egymásnak kell megfelelnünk..

A kapcsolat kezdetén nyilván nem tesz fel senki hülye kérdéseket hernyókról, kivéve azt, akinek ez valamiért szűrő kritérium.. senki nem megy bele addig egy kapcsolatba, ameddig nem kap választ a számára fontos kérdésekre. Engem nem érdekel, hogy mit csináltál a hernyókkal. Az például zavarna, ha drogoztál, és úgy terelném a szót, hogy kiderüljön a témához való hozzáállásod.

Hogy hogyan határozzák meg a jelenlegi éned a múltbéli tetteid? Ez ugye csak költői kérdés? Az az alapja mindennek. Ami egykor belefért az értékrendedbe, azt sosem fogod elítélni, amit elítéltél, azt nem fogod normálisnak tartani, legfeljebb kissé toleránsabbá válsz. Amivel kapcsolatban nem foglaltál állást, az még változhat egyik vagy másik véglet felé, a többi viszont maximum a semlegesig mozdul el. Te mi alapján állítod, hogy ismered a párod/barátaid/családod, ha nem számítanak a múltbéli tetteik?

"Hogy hogyan határozzák meg a jelenlegi éned a múltbéli tetteid? Ez ugye csak költői kérdés? Az az alapja mindennek."

nalam nem, es sztem egyedul is maradsz ezzel a velemenyeddel.

most nem azert de te ugye szingli vagy? es eddig is eleg keves pasi utotte meg a mercet?

a sajat privat dontesed persze, ugy szelektalsz ahogy te akarsz.

42-, nem az zavar, hogy másképp gondolod a dolgokat, mint én hanem max az (de sem), hogy te rosszul gondolod a dolgokat:

" Az, hogy valaki mennyire tartja a szexuális szolgáltatást anyagiasítható dolognak, egyéni nézőpont kérdése." - az elmúlt pár ezer év tapasztalata az nem egyéni nézőpont.

"Hogy hogyan határozzák meg a jelenlegi éned a múltbéli tetteid? Ez ugye csak költői kérdés?" - az. A franc se tudja.

Kedves segítőkész embernek ismernek, nem hiszem, hogy valaki ilyen hernyókergető dologra gondolna rólam- azon is meglepődtem, hogy ez most miért jutott eszembe, bő 15 éve tán egyszer már szóba került.

Szóval úgy tűnik, ez a dolog, hiába én voltam, valahogy elhalt vagy mi, - de érzékelhető hatása nincs.

Egy szolgáltatás igénybevétele nem értékrend kérdése, bár egy időben a fodrászt is valami hasonló "elvi" okokból kerültük... 17-18 éves kis balf_szként, úgy éreztük, hogy ez kemény dolog.

Ez is csak most ötlött fel bennem... szóval iylen szigorúsággal nézve a saját életemet se ismerem, de hát pl. a gyerekeim se emlékeznek már 10 éve volt dolgokra, padig akkor mekkora szám volt nekik.

A páromról, meg minden más emberről van egy image, ha az megfelelő, vagy vonzó, akkor OK, - nem építed azt fel egy hosszú és fárasztó kihallgatás után.

Na ne magyarázz már, hogy nálad nem a múltbéli élmények alakították a jellemedet:D Evolúciós alap, hogy az ember tapasztalás útján tanul. Akár pozitívumot, akár negatívumot. Ha ez nem így van nálad, akkor új alapokra helyezted a törzsfejlődést.

Amúgy nem, nem vagyok szingli, köszönöm kérdésed. A párom nem pénzes, nem a társaság menője, még csak nem is kigyúrt szépfiú, de ami számomra nélkülözhetetlen, az megvan benne. Egyébként valóban kevesen ütik meg a mércét, mert ma sajnos a megbízhatóság, motiváltság és felelősség extrém elvárásnak számítanak. De ez teljesen más téma, mint a fizetős szex, úgyhogy hagyjuk.

A jellem? Hát van egy erős genetikai alapja, vannak a családban felszedett viselkedési minták, iskolai, közösségi értékrendi panelek, AZUTÁN jön a saját múlt, nem mondd te meg, hogy annak minden eleme lényeg minden időszakban.

Azt se értem, hogy a prosti igénybevétele, meg a megcsalás hogyan került egy témakörbe. Ha valaki egy párkapcsolatban fordul más nőhöz (de akkor meg mindegy milyen a jogviszony) - az csúnya dolog, ha valaki meg függetlenként fordul egy nőhöz...

-az mindenképpen pénzbeli ráfordítást igényel

-ha érzelem nincs benne, akkor mindenképpen csak egy igénytelen ürítés - akkor miért nem mindegy, hogy a nő ebből él-e, vagy neki is csak egy igénytelen alsómosás?

koszi a valaszt 45ost!

amugy nem is arrol volt hogy a mult meghatarozta e a jellemunket, hanem hogy egy masik szemely a mi multunkrol mit szur le a sajat ertekrendjeben. de ezt letargyaltuk hagyjuk.

a tema kerdese az az kedves 45-os, hogy a jelenlegi paroddal amiben megvan minden nelkulozhetetlen, ha megis kiderulne hogy regen prostihoz is jart (akar hazudott neked elso randin) akkor te szakitnal e vele egybol? vagy hogyan reagalnal?

es kerlek ne gyere azzal hogy ez lehetetlen, valoszinuleg igen, de a tema errol szol hogy megis megtortenik.

omba: Szerintem úgysem győzzük meg egymást. Engem nem hat meg, hogy régen is voltak prostik. Elég sok dolog volt régen is, amit azért még nem tartok elfogadhatónak a párom múltjában. És ez az én egyéni véleményem, függetlenül a társadalom sugallataitól.

A múltról annyit, hogy az ember sokat hibázik, mire kialakul a személyisége, pl. nem egy tinédzserkori légylábtépkedéstől lesz rossz ember felnőttként. A "hernyós" múltad nem hinném, hogy mélyen gyökerezne jelenbeli személyiségedben.. A súlyosabb erkölcsi kérdésekben való állásfoglalásod viszont igen. Ha a prostitúció nem ilyen kérdés lenne, akkor nem lenne maga az intézmény létjogosultsága ilyen megosztó téma. Te ezt nem érzékeled ilyen kérdésnek, mert számodra ez hozzátartozik a hétköznapokhoz. Mindenki önmagához viszonyítja a többi embert. Ezért nem érzed, hogy a szolgáltatás igénybevétele igenis az értékrended függvénye. Drogot is vehetsz pénzért, vadászni is mehetsz pénzért, feleséget is vehetsz pénzért, értékrend kérdése, hogy valakinek melyik elfogadható és/vagy szükséges. A 17-18 éveseknek egyébként a legritkább esetben van kiforrott személyisége. Testileg már érett, de lélekben gyerek. Követhet még el olyan dolgokat, amiket a jövőben teljesen át fog értékelni. De egy felnőtt ember már nem annyira.. A párodról (és más emberekről) kialakult képedet is a múltbéli tapasztalataidra alapozod. Attól, hogy nem emlékszel, mi volt 15 éve, része annak a képnek, amit mostanra kialakítottál róla. Ez a kép persze az évek múlásával kiegészül, dominánsabbá válnak részletek, de a meghatározó dolgokra mindig emlékezni fogsz. Egy teljes képet persze nem lehet egy kérdezz-felelek alapján kialakítani. De ha azt mondom, emberölésért elítéltek, az már csak körvonalazza az ember néhány valószínű tulajdonságát, nem? De egyébként nem akarlak győzködni. A te életed a te személyiséged alakította olyanná, amilyen, az enyém pedig az enyémet. Nem vagyunk egyformák.

Nekem az egészben az nem tetszik, hogy a két nem más elítélés alá esik.

Most tegye a szívére a kezét minden férfi: ha a mostani barátnődről/feleségedről kiderülne, hogy akár egy emberrel egyszer, akár többel többször lefeküdt pénzért, nem látnád őt más fényben?