Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A barátomnak beszéljek erről, hogy vannak öngyilkos gondolataim?
Nem tartom magam konkrétan depressziósnak, átlagban jó kedvem szokott lenni. Viszont van nagyon sok bajom (önbizalomhiány, szociális fóbia, alvászavar, koncentrációzavar, rengeteg önmarcangolás, stb)
Nem akarok igazán meghalni, de egyre többször gondolkozok a témán, ami megijeszt. Sajnos elég kilátástalannak látom jelenleg az életem, mert egyetemre járok, de a koncentrációzavar miatt képtelen vagyok tanulni. Annyi bajom van, hogy semmire nem tudok figyelni, folyamatosan ezek járnak a fejemben, tényleg megállás nélkül, egyedül csak a szex tud kikapcsolni. (Meg az alkohol, de azzal nem szoktam élni, mert nem célom az alkoholizmus) Sokszor ha beszélnek hozzám, elkalandozok agyban, és nem is értem mit mondanak. Az óráimat kínszenvedés végigülni így, és semmit nem tanulok. Pedig mindig értelmes gyerek voltam, ritkán kellett leülnöm otthon tanulni, elég volt órán figyelnem, és 4-es átlagom volt. Most semmiből nem tudok összehozni kettest. Úgy érzem semmi nem lesz belőlem, az egyetem a maradék önbizalmam is teljesen lerombolta. Azt is érzem, hogy nem vagyok alkalmas párkapcsolatra. A párom nagyon kitartó, (2 éve lesz lassan hogy együtt vagyunk) de folyton úgy érzem, mással boldogabb lenne, mert én a sok problémámmal csak "lehúzom" magammal őt is.
Rosszul hangzik, de igazából átlagos életet élek, játszok, olvasok, beszélgetek emberekkel, nevetek, járok néha társaságba, bár rettegek az emberektől, és nincs közeli barátom, de úgy érzem muszáj, hogy ne süllyedjek mélyebbre. Szóval megtanultam nagyjából együtt élni a dologgal, ne úgy képzeljetek el, hogy folyton sajnáltatom magam és csak sírni tudok.
A páromnak már ismerkedéskor megmondtam, hogy vannak lelki problémáim. Tudja is, hogy mik ezek, ő így is elfogadott.
Viszont félek, hogy ez az öngyilkosság-téma már sok lenne neki. Nem szeretnék a terhére lenni, viszont ő az egyetlen aki közel áll hozzám, és akivel beszélhetnék, és jól esne kiadni magamból.
Ti mit tennétek? Szerintetek beszéljem meg vele, vagy inkább ne?
21/L
Egy párkapcsolatban nem alap lenne,hogy beszéltek is egymással?
Mármint mindenről és nyíltan?
Mondd el neki,de ha talán egy szakembernek se ártana,ha eddig se sikerült magadtól megoldanod.
hidd el hogy az egyetem nagyon sok mindenkinek az önbizalmát elveszi én gimiben 5 voltam most meg 2,9 körül végig szenvedve a vizsgaidőszakot...
nem tudom milyen szakon vagy de ha úgy érzed ez nem megy lehet érdemes mást keresni
sztem azt erősítsed magadban hogy lehúzod párod akkor végl nem csak te de ő is el fogja hinni...
én az őszinteség híve vagyok így elmondanám neki ez ijen jelegű gondolataim, ugy ahogy ott is leírtad
és ha úgy érzed szükséges keres fel egy szakembert
Beszélünk egymással, de ez azért nehéz téma.
Köszi a válaszokat :)
#2 én nem pontozlak semerre, ugyan nem értelek, de hát véleményt kérdeztem, végülis teljesen valid válasz amit írtál. :D
Még csak ismerkedtünk mikor már tudta, hogy ilyen vagyok, szóval az egyértelmű számára, hogy nem miatta van.
Igen, próbálok tanulni folyamatosan, egyedül ez a félév amikor már feladtam, már úgyis jelentkeztem másik szakra, most csak vegetálok, de eddigi félévekben jártam korrepekre, meg minden. Nem nekem való szak, remélem szeptembertől nagyobb sikerem lesz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!