Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Beleestem egy sztárba?
Van egy énekes, akit már amikor megláttam, akkor az volt az első benyomásom, hogy hú de gyönyörű, kb. nem is tudom hogy láttam-e valaha szebbet nála. De ez nem volt elég, emberileg, belsőleg is nagyon-nagyon szimpatikus lett, oké mondhatjátok, hogy élőben nem látom, de akkor is rengetegen vannak akik ennyiből pont, hogy unszimpatikusak lesznek, ő meg ennek ellenére, nagyon jó embernek látom és szerintem nagyon jó társ lenne és a szépsége mellett még e tekintetben sem találkoztam hozzá hasonlóval. Hogy ha itt megálltunk volna, lehet még nem estem volna bele, de ráadásul még olyan elképesztően aranyos, hogy elolvadok tőle... :S Ahogy forgatja a száját beszéd közben, amikor nem tudja mit mondjon vagy nem tudja kifejezni magát és rákérdez a szavakra, ahogy mosolyog, ahogy nevet, ahogy válaszol... áhhh.... + még szingli is.
Szóval az utóbbi 2 hétben estem teljesen bele, de már az-az előtti hónapokban a határán mozogtam. Tudom majd mondjátok, hogy mivel nem ismerem nem lehetek belé szerelmes, de voltam már szerelmes, és most ugyanazt érzem... Olyan rossz, pedig nem akartam, csak egyszerűen elbűvöl. Egész nap rá gondolok, ráadásul mostanában sok a szabadidőm, így a neten is rengeteget nézem őt. Mit tegyek??? Szerintetek teljesen reménytelen?
Nem fogjátok elhinni mi történt velem a napokban...
Majdnem találkoztam vele. Szóval az volt, hogy a buszon amivel reggel megyek a suliba, ott volt, de én nem láttam. Ez azért is volt érdekes egybeesés, mert egyrészt én azon a napon kb. 80-90%-ba elkések az első óráról, vagy is, nagyrészt a később induló buszok egyikével megyek. De ez nem minden. Most is késésben voltam, annyira, hogy 15 perc normál gyaloglással a házamtól a megálló, nekem meg volt 6-7 percem. Na, ez ugye csak futva teljesíthető. Ált. nem szoktam ilyenkor futni, főleg ilyen lehetetlen helyzetből, de ma megcsináltam, ráadásul úgy, hogy az első 1/3-adába a távnak nem futottam, és onnan kezdtem el. Ennek köszönhetően azt a buszt, amin ő volt, pont elértem, kb. 10 mp-el indulás előtt. Felszálltam, és középen megálltam, mert hátul voltak az oszt. társaim és nem akartam oda menni hozzájuk :D. Érdekes volt mert ilyenkor szoktam nézelődni, de most nem is nézelődtem, ott ültek nem is olyan messze tőlem az oszt. társaim és köztük ült, de én észre se vettem :O. Végül is nem baj, mert ott nem beszéltem volna vele úgyse, meg elvileg vmi papírokat írt alá, de ez nem furcsa??? És sose érem el ezt a buszt, most se értem vna, de vmi furcsa késztetést éreztem, hogy lehetetlen helyzetből fussak egyet, pont elértem, ott ült tőlem Ő, 3-4 métere, én meg észre se vettem, pedig ott ült az oszt. társaim mellett és simán odaszoktam ilyenkor menni köszönni hozzájuk vagy nézelődök min. de nem, észre se vettem, pedig tényleg nem voltunk a busz másik két végébe, egész közel volt hozzám... Pont az a távolság ahonnan még képes vagyok nem észrevenni. Később mondta nekem a legjobb haverom, hogy mellette ült :D
Ez szerintetek nem jelez valamit? Azért eléggé bizarr történet...
ma20:08
Ne is kérdezd tőle ,ez sértegetésnek számít nála :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!