30/F, szüleimmel élek, nincs jó állásom: mekkora az esélyem párt találni?

17: Azért, mert nem fél milliót keresek és egy szarabb albérlet is 60k + rezsinél kezdődik, ami havonta olyan 100k-ra jön ki. Ha pedig a szülői házhoz hasonló színvonalú helyen akarok lakni, akkor már mélyebben a zsebembe kell nyúlni és az olyan havi 150-160k-ra jön ki. Ez mellé a kajára szintén elmegy olyan 60-80k havonta. Aztán akkor kéne még egy autó is, mert általában ez is probléma szokott lenni. Ez havi szinten körülbelül 300k és még nem szórakoztam, nem vettem ruhát és nem nyaraltam.

Lakhatnék másokkal együtt is egy albérletben, de annak megint mi értelme van? A nőknek az én koromban (27 vagyok) már önálló lakással rendelkező férfiakra van szüksége valamiért és mintha elfelejtenék, hogy melyik országban vagyunk (és nyugaton is sokan élnek még "mama-hotelban" btw).

Ráadásul akkor ezek szerint mindenki, akinek van párja az 500k felett kereső bankár, vagy mi?

Lehet, hogy kicsit gyerekesnek tűnik a felfogásom, de tényleg nem ártana egy kicsit gondolkodni szerintem. A medián bér ma Magyarországon 110-120k között alakul. Ha ezt figyelembe veszem, akkor nem sok ember engedheti meg azt magának, amit a nők már-már "elvárnak" a férfiaktól.

19: Na, ez megint érdekes dolog. Amíg egyetemre jártam, én is albérletben laktam; de volt, amikor másokkal együtt (például az exemmel). Néha főztem magamra, mostam, takarítottam és nem voltam "eltévedve teljesen".

Attól meg nem fogok magamba roskadni, mert nincsen körülöttem senki... Amikor egyedül éltem, nagyszerűen elvoltam és nem hiányzott a társaság. Elhiheted nekem, hogy ha értelmes összeget ajánlanának nekem az ország másik felében, akkor simán elköltöznék. De amíg egy osztrák takarító többet keres egy magyar mérnöknél... hát "it ain't gonna happen".

18: Én eddig azt hittem, hogy te férfi vagy.

Egyébként akarom hinni, hogy nem minden nőnek fontos az, hogy egyből alárakjanak mindent. Mert erre a ridegségre amit itt mutattatok, hát nekem sincs szükségem.

23: Nem. Tőlem azt kérdezték, hogy miért nem lakom külön a szüleimtől. Én meg azt kérdeztem, hogy kizáró ok-e az, ha valaki még otthon lakik.

Értelemszerű, hogy egy kávét ki tudnék fizetni. Még egy éttermi vacsorát is.

Csajok nehogy azt higgyétek hogy értik miről beszéltek...

30 + és aki otthon él annak rendesen kinyalja ám anyuka a fenekét,majd bolond lenne megemelni a hátsóját,eljár a munkába a többit megcsinálja apu és anyu.

Személy szerint belefutottam hasonlóba,pedig anno csak 25-éves volt de egyke,hát kb 15-évbe telt mire átformáltam a kényelmességét,de a mai napig gond neki benyúlni a szekrénybe a vasalt ruháiért (szereti ha ki van készítve),kertes házban lakunk és az első években én takarítottam a havat és konkrétan mindenbe be kellett vonni,hogy ugyan csinálja már meg mert meg volt neki szokva,hogy a szülei ezt elvégezték helyette. De nem csak ők a hibásak,hanem a kedves szülők is.

ha a nő kávézni akar beülsz vele nem rendelsz magadnak semmit és majd kifizeti amit fogyasztott.ennyi.

én attól undorodom aki cikinek találja a szülőkkel élést.tőlük kérdezem ti melyik országból indultok ki? komolyan mondom úgy csináltok mintha ez itt svájc lenne ahol tök természetes hogy 5év munkával életre elég pénzt össze lehet keresni.szánalom.szerintem ez itt európa egyik legszegényebb országa alig jobb mint a harmadik világ legjava.lehet itt puffogni hogy "háá de ez nem igaz" mert szépen megeszitek a csapból is folyó hazugságokat.

egy havi átlagkereset az kb 110-120.egy olcsó albérlet kijön belőle.de olyan luxusra mint evés már nem marad.otthon lakik valaki az legalább félre tudja tenni.de mivel a legvacakabb panellakás is 10milla ezért kb 10évnyi félretett pénzből nem tud saját lakást venni.

persze aki felszínes pénzéhes az keresgéljen csak tovább majd egyedül öregszik meg.egyedül lakni luxus nem alap.