Szépnek a helyzet hogy nem is tudom?

Már sok-sok éjszakát

virrasztottam át,

csak faragtam a fát,

mert szívem várt te rád.

S ha kérdezik, ki vagy,

-a bánatom de nagy-

egy fából lett gyerek,

ki most magamra hagy.

Oly üres a szobám,

mióta távol jársz.

Csak időtlen csend

hangod nélkül a ház.

Míg kint a sok gyerek

vidáman nevet,

a hiány bent széttépi

lelkemet.