Szerelmes vagyok de muszáj volna, , kiszeretnem" az illetőből. Tudnátok tippeket adni?

Sziasztok ! 13 éves lány vagyok...nyilván hülyén hangzik, és többetek azzal fog nekem támadni, hogy egy 13 éves GYEREK ne legyen szerelmes, ne foglalkozzon ezzel, még kicsi hozzá, stb stb . Egyszer a szüleimmel és a barátaikkal, lementünk Sóstóra , és ott megismertem egy lányt, akivel mai napig a legjobb barátnők vagyunk...kb egy nappal később megismertem a mostoha bátyját....tényleg nincs köztük semmi vérrokonság ! A lényeg az, hogy akkor elkezdett érdekelni a fiú, hogy hú de helyes istenem..... ő 14 éves volt, és én 11 ? Idővel, kb 12 éves koromban, azt vettem észre, hogy teljesen szerelmes vagyok belé, folyamatosan rá gondoltam, mindenben segíteni próbáltam őt, és elhatároztam, hogy igaz, hogy én 13 vagyok most és ő 16 éves ( én 2000 júniusiő 1997 novemberi ) még nem lehet semmi, mert sok a korkülönbség, de ez majd változik idővel...pl ha én 18 vagyok ő meg 21 éve, akkor ez már nem is gáz. szóval elhatároztam, hogy várok rá. 3an vagyunk barátnők, a húga a fiúnak, én és még egy lány. Sok galibát okozott a fiú köztünk, mert én csak róla tudtam beszélni, ami nyilván a mostoha tesóját idegesítette. De megbeszéltünk mindent ! A fiúnak semmi nem tűnt fel, de rajta kívül, mindenki másnak feltűnt, hogy én fülig szerelmes vagyok....Minden alkalommal sírtam amikor barátnője volt, de örültem, hogy ő boldog.Szülinapi kívánsága az volt, hogy házi dobos tortát akart kapni, amit én megsütöttem a húga kérésére. NAgyon örült neki. Utána párszor beszélgettünk, és úgy tűnt, hogy talán haverok lehetünk Most télen, pont a névnapomon, nem valami kedvesen rám írt, hogy hagyjam békén, nem lesz köztünk soha semmi, esélytelen ez a történet, stb stb neki 16 éves kihívó kinézetű lányok kellenek, stb stb ( és félre értés ne essék, nem én mondom másokra ezt, ő fejezte ki magát így ... ő mondta azt, hogy neki olyanok kellenek ) Szóval visszautasított.... persze ez nem lepett meg, mert a húga mondta, a barátnőm, hogy mondjuk el neki, jobb lesz nekem is, mert nem fogja nyomni ez a szívemet, meg fogok könnyebbülni, és nagyon megértő a bátyja, nem lesz bunkó ! Az elmúlt napokban megtudtam, hogy a fiú azt hitte, hogy mi jó barátok leszünk ketten, csak azért nem akart már utána jóba lenni velem, mert megtudta hogy oda és vissza vagyok érte. Tegnap szintén írt, hogy fejezzem be, és hagyjam békén. Nem tudom őt elfelejteni, nagyon szeretem őt. De nem zaklattam meg semmi ilyesmi ..... Húsvétra sütöttem szintén egy dobostortát de nem neki, hanem a locsolóknak, vendégeknek.... de ő azzal írt rám, hogy ne süssek neki dobos tortákat, mert neki ez kellemetlen, stb stb . Nem értem miért mondta ezt, mivel nem is neki sütöttem. Elhajtott megint, és egyszerűen még mindig ugyan úgy szeretem..... már egy normális ember, rég utálná, de nekem nem megy :( én megértem, hogy ez neki kellemetlen, mivel 13 éves vagyok ő meg 16 . és sok a korkülönbség, a szüleink is ismerik egymást, stb ...... De sürgősen várnám a tippeket, hogy hogyan utáljam meg, és hogyan szeressek ki belőle, mert ez az érzés kegyetlen rossz..... :( Azt sem tudom mondani, hogy na akkor nem látom többet, mivel 1 utcára lakik tőlem , és a húgával meg nagyon jóban vagyunk :) CSak engem hibáztat, hogy miért szerettem belé.....pont úgy, mintha én tehetnék erről .....mintha én választottam volna ezt :( érlek segítsetek :))