Mukodhet kapcsolat egy aspergeres srac, es egy nem aspergeres lany kozott?

Oké, erről szól:

Az aspergeres partnere gyakran érezheti magát egyedül és magányosnak. Az érintett személynek nehezére esik kapcsolatokat teremteni és azokat tartani. Nehezen értik mások gondolatait, érzelmeit és vágyait, nehezen olvassák mások testbeszédét. Ezek a dolgok egyszerűek egy neurotipikus számára (aki nincs az auti spektrumon). Szóval nehezen veszik a jeleket, és bár a beszédfejlődésük nem akadályozott, furcsának tűnhet a nyelvhasználatuk. Az emberi kapcsolatokat főleg az nehezíti meg az aspie számára, hogy nem tudja elképzelni, hogy a másik ember mit gondol. Lehetnek olyan érdeklődési területek, amikkel már szinte a megszállottságig foglalkoznak, ez egy kapcsolatben problémás lehet. A partner úgy érezheti magát, hogy az aspie elhanyagolja érzelmileg és testileg is. Így ez a neurotipikus fél magányosságához vezethet. Azt mondja a doki, hogy fontos megváltoztatni a neurotipikus hozzáállását, mert tényleg nem lehet a felsorolt okok miatt olyan kapcsolatot kialakítani vele, mint egy másik neurotipivel. Az aspie-nak is meg kell értenie, hogy ne süppedjen bele a semmittevésbe a diagnózis miatt, hanem próbálja a dolgokat jó irányba terelni. Meg kell találni egy olyan közös szintet, ahol a komminkáció is azonos szinten zajlik, nem fentről lefelé. Lejjebb kell adni az aspie irányába támasztott elvárásoknak, és ha valamit akarsz, el kell mondani konkrétan, mert csak azt érti meg, és ő is csak így tud kommunikálni.