Kezdek beleszeretni olyan valakibe, akibe nem kellene várjam a lassú halált vagy vegyem valahogy erejét a dolognak?

Elkezdtem ismerkedni egy lánnyal, akivel úgymond egy házon belül vagyunk, tehát ugyanahhoz a társasághoz tartozunk. Elkezdtünk eljárkálni ide oda, majd egyik alkalommal ő megkérdezte , hogy én úgy közeledek felé, mint barát vagy többet akarok. Őszinte és egyenes választ várt, én meg is adtam, amire azt mondta, hogy csak barátok (a fentebb említett okból is és gondolom ezek szerint nem is jövök be neki).

A gond csak az, hogy ettől még ugyanúgy együtt lógunk, beszélgetünk, sőt egyre többször és egyre többször kezdeményez ő és dob fel ötleteket, hogy mit csináljunk közösen. Én pedig már kezdek bele szeretni, mert változatlanul vonzódok hozzá és egyre több időt töltünk együtt, egyre jobban megfog a személyisége. Ugye ki van rakva a stop tábla nála, és nem akarom elrontani ezt a jó viszonyt, azzal, hogy ezt elmondom. Nem akarom megszakítani ezt sem, hogy sok időt töltünk együtt, hiszen kvázi szeretem, szeretek vele lenni. De tudom azt, hogy ez élhetetlen ez az állapot, ami ki fog ebből fejlődni, hogy belezúgok még jobban és magamat "marcangolom". Valahogy mégis radikálisan be kéne szűkíteni az érintkezést vele, vagy.. mit csináljak?