Tényleg túlreagálnám?

Egy srác húzza az agyam, nagyon keményen. 3 hónap alatt 2x ötlött fel benne, hogy találkozhatnánk, de mondvacsinált ok miatt lemondta. Én többször is megkérdeztem, hogy lenne-e kedve, de úgyszint mondvacsinált okok miatt lemondta. Meg volt beszélve, hogy nyáron találkozunk. Hát de eddig lóf..t se tett ezért. Ha meg elmondom neki, hogyha ennyire nem érdeklem, akkor inkább mondja azt, akkor elkezd velem veszekedni, és a végén én jövök ki belőle sz.rul... Persze féltékenykedni, meg kisajátítani van kedve, meg a haverjaihoz. Amikor élőben(persze suliban) találkoztunk össze, akkor egy kis dédelgetni való valaki volt.

Akárhányszor próbálok vele beszélni, hogy mégis mi a francot akar tőlem, úgyszintén veszekedni kezd velem, és azt mondja, túúúlreagálom az egészet, ne aggódjak semmi miatt... Mondtam neki, hogyha tényleg érdekelném, mindent megtenne, hogy találkozhasson velem.

Erre azt mondta, hogy ő nem olyan, mint a többiek... Már annak a szélén állok, hogy fogom magam, és kisétálok a kis életéből, amibe nem illek bele.

Túlreagálnám én ezt az egészet? Köszönöm előre is a válaszokat!