Tényleg olyan szörnyű, hogy én ezt meg szerettem volna beszélni? Nem ez lenne a normális?

Kölcsönösen vonzódunk egymáshoz egy férfival, ami a mi esetünkben eléggé problémás, ezért ezt szerettem volna vele tisztázni, megbeszélni. Ő viszont nem akar róla beszélni, hárít, hogy nem tud beszélni róla, én meg az a fajta vagyok, aki szereti kimondani az érzéseit, mert megkönnyebülést jelent.

Na most, ez úgy nézett ki, hogy én elmondtam a magamét, ő meg csak hallgatott és a végén odaszúrt annyit, hogy sajnálja, de ő inkább nem akar róla beszélni. Amúgy pedig ő is olyan, hogy kimondja dolgokról a véleményét, legalább is más téren mindig ezt tette, ebben a helyzetben akkor miért nem lehetett őszintének lenni? Van, akinek ennyire nehéz kimondani dolgokat?