Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy mondhatnám el egy fiúnak (aki elvileg MÉG MINDIG szerelmes belém) hogy leszbi vagyok?
már előző tanévben is feltűnt, hogy sokat kedveskedik, keresi a társaságom. (ha volt egy csokija, akkor mindig megfelezte velem)
majd az utolsó tanítási napon kibukott belőle, hogy szerelmes belém. mondtam, hogy nem fog összejönni, és hogy én nem érzek így... a nyáron nem is beszéltünk
de a haverjai továbbra is "cikizik" ezzel. csak szivatják hülyeségből. és nem tagadja.. tényleg szerelmes.
és nem szeretném megbántani az érzéseit, de úgy érzem, ha tovább várok a vallomással, csak rosszabb lesz.
válasza:
válasza:Egyszerűen:"bocs,kedvellek de a nőkhöz vonzódom,ha ez vigasztal akkor így eggyel több közös vonás van bennünk"
erre az lesz a reakció hogy nagyot néz és megpróbál rávenni egy hármasra,utána feladja.
Saját tapasztalat...
megkérdezhetném, hogy hány éves vagy, és hogy milyen lett a kapcsolatod utána a sráccal?
mert én haverként, barátként nagyon kedvelem. nem szeretném elveszíteni.
válasza: válasza:19 vagyok,jóban maradtunk,csak az elején furán nézett rám,utána megbarátkozott a gondolattal,csak felvette azt az idegesítő szokást hogy a nemi életemről kérdezgetett,de már csak röhögök rajta és elküldöm pornót néznixD
Plusz amikor felfogta hogy nem csak lekoptatós szöveg volt legalább megnyugodott hogy nem arról van szó hogy nem elég jó nekem.
válasza:17 éves vagyok. és tökéletesen meg vagyok győződve a nemi beállítottságomról. nem ez a lényeges.
leginkább az, hogy szeretnék ápolni továbbra is a jó kapcsolatot az illetővel.. nem akarom, hogy elhúzódjon tőlem, vagy hogy taszítsam. de nem vagyok hajlandó összejönni vele.
válasza: válasza:Most estem át ugyanezen...
Első reakcióként számíts arra, hogy ő majd kigyógyít, stb., stb... Én kaptam egy fél órás lelki fröccsöt, hogy mitől fosztom meg magam, milyen tapasztalati utakat torlaszolok el. de aztán miután teljesen ŐSZINTE - ez a kulcs - voltam, lassan megnyugodott, bocsánatot kért, hogy ennyire erőltette, és megígérte, hogy nem próbál meg megváltoztatni.
Kérdeztem tőle, hogy mi lenne neki jobb, ha nem találkoznánk többet, vagy ha megosztanám vele továbbra is az életem apró mozzanatait (tehát maradnánk ugyanúgy barátok). Utóbbi mellett döntött, mert ha látja, hogy nincs remény és az élet megy tovább, akkor talán könnyebb, hiába szenved nagyon... Néha még picit féltékeny, de szerencsére jól kezeli, és tényleg azt veszem észre, hogy túl is teszi magát rajta.
Muszáj beszélned vele teljesen őszintén...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!