Úgy érzem, elb*sztam az életemet. Mit tegyek?

"elb*sztam az életemet"

Sztem 22 évesen ez barokkos túlzás!

Amúgy megértelek, mert tényleg nem könnyű kilépni egy olyan kapcsolatból, ami valaha szép/jó volt, és oly ígéretesen indult. Te vszeg az a típus vagy, akiben tovább élnek az érzelmek a párja iránt, mint ahogy azt a körülmények indokolnák. Azt gondolom, hogy sokáig húzhatod még (akár évekig is), de aztán el fog jönni az a pont, amikor a part szakad, és talán addigra már pokol is lesz mindkettőtöknek ez a kapcsolat ( ritkán van ez az állapot veszekedések nélkül), és akkorra -jó esetben- megérsz te is a szakításra, mert akkor már minden jobb lesz ennél mindkettőtöknek.

nem értem egyszerűen.....miért maradsz egy kapcsolatban, ha az egyáltalán nem jó?? állj már a sarkadra és dobd ki. mindenkitől csak azt hallom, milyen bonyolult minden stb., de inkább ilyen dolgokból, mint ami a tied, csinálnak óriási problémát. szakíts vele, ennyi. könnyű, mint az 1X1.

ha meg nem mersz lépni, mert félsz, hogy egyedül maradsz, akkor megérdemlitek egymást. sajnálom,,,de ismerek olyan embereket,akik már 20 éve így vannak együtt, hogy legszívesebben az egyik szembeköpné a másikat. ennél még a magány is jobb, amitől viszont 22 évesen egyáltalán nem kell tartanod, sőt akárhány évesen lehet találni párt.