Az introvertált, melankólikusabb beállítottságú lányokat messziről elkerüli minden hímnemű egyed? (nem depisek)

Persze, hogy nem az.

Bár hátrány (?), hogy elsőre kb. soha senkinek nem vagyok szimpatikus, mindig túl komolynak és merevnek tartanak (egyik sem igaz, távolról sem), sőt, egy (volt :D) barátnőm egyenesen nagyképűséggel és túlzott önbizalommal vádolt, mikor azt hittem, hogy ismer engem...

Ami érdekes, hogy egyedül a páromat nyűgöztem le elsőre teljesen, és ő totál az ellentétem: MINDENKINEK szimpatikus, de kb. szó szerint. A család minden ügyét ő intézi, mert a legéletuntabb, legbunkóbb ügyintézővel is megtalálja a közös hangot, és max. negyed órám belül már mosolyognak is rá kivétel nélkül. Nem mellesleg mindent elintéznek neki.

Ez abszolút adottság.

Nem vagy véletlenül skorpió? :D

Bocsi, viccet félretéve, én is ilyen vagyok. Alapjáraton nem engedek közel magamhoz senkit, mindenkivel kedves vagyok, sokan szeretnek, de egy bizonyos pontnál majdnemhogy senkit sem engedek közelebb. Ettől még elhívnak ugyan úgy, beszélgetünk, hülyéskedünk. Akinek szüksége van rám annak segítek a végtelenségig, de én mindent egyedül oldok meg, úgy igazán az a bajom, hogy nem bízok meg senkiben, akárhogy is szeretem.

Szerintem ez nem feltétlenül baj. Fogd fel úgy, hogy te csak "titokzatos" vagy, és nem spanolsz le rögtön minden szembejövővel. :)