Szerintetek van ilyen? Mi lesz így velem? Lehet, hogy ez sosem fog változni?

Tudom, hogy rengeteg ember küzd ilyen "problémával" de most én mégis úgy érzem betelt a pohár. Nagyon elvagyok keseredve. Hamarosan 19 éves leszek, és még nem volt komoly kapcsolatom. Tudom..ez sem nagy dolog..de én vágyom rá, nekem hiányzik. Ha el is tudok menni valahova, esetleg szórakozni, ott is csak "arra" kellek a pasiknak. (Mert hogy a "barátaim" igencsak ritkán jönnek el velem...és ritkán hívnak, inkább otthon olvasnak...-.-) Szóval, a külsőmmel nincs gond, normális lánynak tartom magam, igaz nincs nagy önbizalmam, de ezt a fiúk sosem láthatják mert elég jól eltudom adni magam, és mégsem! Jó, persze mindig akadnak olyan srácok akik többet akarnának, de az a gond, hogy nekem ők nem tetszenek...és még azt sem mondhatom hogy válogatós lennék, mert eddig a legkülönfélébb pasik jöttek be, és többnyire nem a vonzó külsejükről voltak híresek.

És most itt a szombat, senki sehova nem jön el velem, nem érnek rá..nincsenek itthon..senki nem is hív el, és úgy érzem nem bírom tovább. De a legnagyobb gond, hogy eddigi életem során még sosem éreztem magam igazán boldognak és elégedettnek...és most már bármit megtennék ezért.

Mit gondoltok?