Ez talán segíthet rajtam?

Nős férfit szeretek férjes asszony létemre :-(

Már úgy hittem, hogy sikerült túl lépnem rajta, mert két hétig nem találkoztunk, de azóta minden nap látom újra és szinte még jobban megőrjít az érzés... Végleg elegem lett ebből a szenvedésből, és kell valami lökés, amitől le tudok mondani róla. Arra gondoltam, hogy bizony minden következményét vállalva odaállok elé és elmondom, hogy ez van, reménykedve abban, hogy majd jól megmondja a magáét, leteremt, hogy mégis mit képzelek, mit akarok én tőle. Ettől pedig azt remélem, hogy ha megbánt, megaláz, akkor könnyebb lesz erre koncentrálva kiverni őt a fejemből.

Elképzelhető ez? Vagy őrültség így megalázni magam? Persze borzasztó kellemetlen lesz utána vele a találkozás, ráadásul elveszítek a személyében egy jó munkaadót is, de már ez sem érdekel. Nem tudok tovább így élni ezzel az érzéssel, itthon semminek sem vagyok mondható a férjemmel kapcsolatban, ő sem ezt a viselkedést érdemli tőlem. Folyton levert és görcsös vagyok, kivéve ha Vele beszélek...