Nincs más választás. ABORTUSZ. Lelkileg, hogy lehet ki birni?

Kedves előző, de, én azt gondolom, hogy az amit az illető a saját érdekének vél, a legnagyobb sansszal valóban az az érdeke, minden másnak kevesebb esélye van. Az egy másik kérdés, hogy az emberek zöme általában imád a "mi lett volna, ha"-n keseregni, de valójában persze soha nem tudhatja, hogy "mi lett volna, ha" hisz egyszerre csak az egyik fajta utat tudja bejárni.

" hgyan esett volna, ha annak idején róla így ítélkeznek, vagyis tettek volna nagy ívben az érdekeikre." - ez ugye egy kétszeresen értelmetlen kérdés, az egyik, hogy tudat, asszociatív agykérgi tevékenység híjján sehogyan sem esik az embrionak semmi, max vegetatív reakciói vannak. A másik fele, hogy honnan tudná bárki is, hogy nekem mi volt embrio korban az érdekem? Én azt gondolom, hogy nem az, ami az elmúlt évtizedekben történt, úgyhogy nem kicsit neheztelek azokra akik a biológiai anyámat a "tartsd meg, add örökbe" -re rádumálták - csak hát tudod, egyik se áll sorba vállalni a felelősséget... az egy masszív téveseszme, hogy minden embrionak a megszületés az érdeke, ezt bizton kijelenthetem.

Na, hogy a felvetett kérdéseket megválaszoltam, részemről is egy kérdés: vajh miért van az, hogy az un. "magzatvédők", foglakoznak az embrióval, foglalkoznak azzal, hogy a nőt hogyan tudják befolyásolni, de a történet harmadik szereplőjéről, a férfi érdekéről még véletlenül sem ejtenek szót. Szinte soha.

Kedves Előző, ez idáig rendben is lenne, csak hát te sem tudod annak az embriónak az érdekeit. Javasolnám talán az utolsó 10 sor újraolvasását:)

Én a te indítékaid egyébként nyilván nem ismerem, tehát arra semmit sem mondok, de a tapasztalatom szerint a "magzatvédők" zöme egyszerűen a saját erkölcsi ideáit, esetleg a vallási alapon álló a saját maga által hitt istenségnek az elvárásait védi, és egyáltalán nem abba gondol bele, hogy hogy alakulna annak a 3 embernek az élete, aki a témában érintett.

Különben meg annyira hagy legyek részrehajló, hogy a témában ma nem az embrió a legvédtelenebb, hanem a férfi, az ő érdekeit semmiféle jogszabály nem védi. Szemben a magzattal és a nővel...

A másik meg az, hogy teljesen felesleges elolvasnom mégegyszer az utolsó 10 sort. Elég volt egyszer is, ugyanis messzemenően eltérő a véleményünk.

Eltaláltad, keresztény vagyok, és számomra felháborító, mikor valaki azt mondja, h az embrió nem születésre van, akkor még is mire??? Én HISZEM, hogy egy ember sem csak úgy véletlenül fogan meg, tudom és látom, h vannak nehéz helyzetek, de ezek azért vannak, hogy fejlődjünk általuk (és itt nem kimondottan az anyagi fejlődésre gondolok, hanem a lelkiekre). Mert lehet, h sokan úgy gondolják, h egy gyerek boldogtalan lesz, ha nincs neki meg minden csillivilli szarság megvéve. Igaz így is vannak költségek, de szerintem mindenre lehet megoldást találni.

Én már felajánlottam a kérdezőnek a segítséget, nem csak befolyásolni akarok. És biztos vagyok benne, h akár itt is nagyon sokan szívesen segítenének neki.

Kedves Kérdező, írj nyugodtan privátban, ha gondolod!!Szívesen segítek

"Istenem, mindjárt el is sírom magam.....szegény férfiak"

Előző, nyilván te egy korrekt ember vagy, tehát ugyanazt a hozzáállást várod el az említettek részéről, amit magad adsz nekik... és akkor ez így rendben is van.

"Elég volt egyszer is, ugyanis messzemenően eltérő a véleményünk." - mármint az én érdekemről? Az lehet, csak épp az én életemet én élem, nem azok a magzatvédők, akik anno belepofáztak azzal, hogy "az én érdekeim védik"...

"és számomra felháborító, mikor valaki azt mondja, h az embrió nem születésre van, akkor még is mire???" - hát kérlek, az embrió az egy lehetőség, pont ugyanúgy, mint a spermium vagy a petesejt, csak már kissé konkrétabb.

Persze tudom, anno a spermiumok úgymond pocsékolása ellen is prüszkölt az egyház, lásd Tóth Tihamér püspök örökbecsűjét a "tiszta férfiúság"-ról...

És bizony azt gondolom, hogy egy ember önreprodukciójáról egyes egyedül önmagának van joga döntenie, illetve, hát a dolog technikájából eredendően az érintett két embernek együtt. Persze lehet a megfogant embriót a természet, vagy akár Isten ajándékának vélni, csak hát az van, hogy az ajándék is addig ajándék, amíg magad döntesz felőle... a visszautasíthatatlan ajándék valódi neve erőszak, kényszer.

Ez a "csilivili xarság" -téma egy divatos érv magzatvédő-körökben, de szerintem inkább hangulatkeltés, az emberek egy nagyon kis százaléka dönt a gyerekvállalásról vagy annak elutasításáról a csiliviliségek léte avagy hiánya okán.

És OK? nagyon tisztességes dolog, hogy valaki felajánlja a segítségét az érintett nőnek - csak hát a történetben van még 2 szereplő egyfelől, másfelől a dolgok nagyobbik részében nem is lehet kívülről segíteni.

Csak annyit még a témához, hogy mindenki rögtön azt feltételezi, hogy a magzatokat csak és kizárólag vallási okok miatt védik/védjük. Czeizel Endre - genetikus azaz tudományos szakember - állítása szerint az abortusz egyértelműen GYILKOSSÁG. (Gyanítom, hogy nem vallási megfontolások alapján állítja.) Vannak a témáról interjúi, cikkek.

Kedves Előző! Figyelj, nem akarlak támadni, hanem komolyan szeretnélek gondolkodásra kérni. Látom, hogy harcolsz itt egy ügyért (mint oly sokan). DE: Mi van, ha nem ez a megfelelő színtér. Megfogalmaztad azt, hogy ugye azokra haragszol igazán, akik a szülőanyádnak az örökbe adást javasolták. Őket persze felkutatni már nem lehet, értelme sem biztos, hogy lenne. De ezek szerint a nevelő szüleid nem tudták megadni számodra azt, amit szerettél volna, különben biztosan nem vágynál a nem-létbe. (Gondolom én, de nem kell válaszolnod.) Persze emlékszem, hogy írtad: nem vagy öngyilkos hajlamú, de arra vágyni, hogy bárcsak ne is lettem volna/ne lett volna lelkem, mégis csak feltételez valamit. Totál nem lehet rendbe hozni a múltat, de léteznek segítő módszerek (családterápia, családállítás, analízis...) És ne írd azt, hogy nem hiszel bennük, inkább próbád ki! Légy bátor és merd átszínezni a múltad! Lehet, hogy nagyon felhúzod most magad, hogy mi fenéért írogatok ilyeneket neked, de tudod, akkor betalált!

Még egy gondolat: Ha csak egy szikrányi esély is van arra, hogy van halhatatlan lelkünk és a magzatgyermeknek is van, akkor én az élet mellett állok. Márpedig van esély rá! A legzseniálisabb XXI. századi tudósok már felismerik a transzcendeciát az anyagon túl (lásd. pl.: legújabb fizikai kutatások).

"Látom, hogy harcolsz itt egy ügyért (mint oly sokan). DE: Mi van, ha nem ez a megfelelő színtér."

Kedves előző, no, az egy érdekes felállás lenne... hogy én itt jelen akartam lenni a véleményemmel és a tanácsaimmal az egyszerűen onnan jött, hogy egy internetes fórumon vitába keveredtem egy vonalas magzatvédővel, aki közölte a vita egy pontján, hogy jön ide inkább "babákat megmenteni". Na, néhány nap alatt végigolvastam mindent, ami az "abortusz", "megtart", "elvet" keresőszavakra előjött, és úgy találtam, hogy eléggé egyoldalú vélemények, már-már presszió van jelen... szükség van itt párhuzamosan másféle nézőpont bemutatására is. Ennyi.

És hát igen, valszeg a dolog mögött ott van az a humanista attitűd, hogy meg akarok menteni másokat, hogy úgy járjanak, ahogy én jártam a múltban. Mert hát ráadásul a dolog mindkét oldalát ismerem tapasztalatból (nem pöttyös lányregényekből, meg nem vallásfilozófiai okoskodásokból, hanem tapasztalatból), voltam magam is "nem kívánt terhesség" meg volt szerepem is "nem kívánt terhesség"-ben. És mindegyik több évtizedes távolság biztosította rálátásból.